Munkabér elszámolása hóközi kilépő esetén
Kérdés
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. július 15-én (183. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3634
[…] kell elszámolni. Vagyis meg kell állapítani, hogy az adott hónapban mennyi lett volna a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével a ledolgozandó órák száma, valamint azt, hogy ténylegesen hány órát teljesített a munkavállaló, és az így kapott arányszámot kell alkalmazni a havi munkabér időarányos részének meghatározásakor.Ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnésének időpontjáig kevesebbet dolgozott, mint amennyit az általános munkarend és a napi munkaidő alapulvételével a megszűnés időpontjáig dolgoznia kellett volna (azaz az egyenlőtlen munkaidő-beosztás folytán a hónap munkaviszony megszűnése elé eső részére szabadnapja esett), olyan esetben, amikor a munkaviszony megszűnése nem a munkavállalónak felróható okra vezethető vissza (pl. határozott idő lejárta, a munkáltatónak a működésével kapcsolatos okra alapított felmondása, a munkavállalónak a munkáltató kötelezettségszegése miatti azonnali hatályú felmondása a megszűnés oka), az állásidő szabályait kell alkalmazni [Mt. 95. § (3) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a le nem dolgozott időre járó alapbért is ki kell fizetni, azaz a szabadnapot a bérfizetés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az munkanap lett volna.Ha a munkaviszony a munkavállaló akaratából vagy neki felróható módon szűnik meg (pl. a munkavállaló felmond, vagy […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. július 15-én (183. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3634
[…] kell elszámolni. Vagyis meg kell állapítani, hogy az adott hónapban mennyi lett volna a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével a ledolgozandó órák száma, valamint azt, hogy ténylegesen hány órát teljesített a munkavállaló, és az így kapott arányszámot kell alkalmazni a havi munkabér időarányos részének meghatározásakor.Ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnésének időpontjáig kevesebbet dolgozott, mint amennyit az általános munkarend és a napi munkaidő alapulvételével a megszűnés időpontjáig dolgoznia kellett volna (azaz az egyenlőtlen munkaidő-beosztás folytán a hónap munkaviszony megszűnése elé eső részére szabadnapja esett), olyan esetben, amikor a munkaviszony megszűnése nem a munkavállalónak felróható okra vezethető vissza (pl. határozott idő lejárta, a munkáltatónak a működésével kapcsolatos okra alapított felmondása, a munkavállalónak a munkáltató kötelezettségszegése miatti azonnali hatályú felmondása a megszűnés oka), az állásidő szabályait kell alkalmazni [Mt. 95. § (3) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a le nem dolgozott időre járó alapbért is ki kell fizetni, azaz a szabadnapot a bérfizetés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az munkanap lett volna.Ha a munkaviszony a munkavállaló akaratából vagy neki felróható módon szűnik meg (pl. a munkavállaló felmond, vagy […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
