Hamis tanúzás munkaügyi perben


A folyamatban lévő munkaügyi peremben az egyik tanú hamis tanúzást követett el. Bűncselekmény elkövetésével vádolt meg (munkahelyi lopás), és ezért mondott fel nekem a munkáltató. Ez nem igaz, bizonyítékokkal tudtam alátámasztani. De a bíróság figyelembe sem vette az ügyben a beadványaimat, felelősségre sem vonta a tanút, viszont a tanú nyilatkozatát elfogadta és értékelte. A Fővárosi Törvényszéken személyiségi jogsértés miatt pert kezdeményeztem a tanú ellen, és 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést követelek tőle. A bírónak nem kellett volna eljárnia a hamis tanúzás miatt? Az 1 000 000 Ft kártérítés helytálló-e?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. június 20-án (134. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2652

[…] folyamatban lévő ügyben a tanú az ügy lényeges körülményére vonatkozóan tett hamis vallomást. A kérdéses esetben ez több okból elmaradhatott. Például azért, mert az eljáró bíróság szerint a vallomás nem lényeges körülményre vonatkozott. Nem hamis tanúzás az sem, ha a tanú saját belátása szerint, de tévesen értékeli az általa előadott tényeket. Az alapügy befejezését követően viszont Ön is tehet feljelentést hamis tanúzás miatt (Btk. 274. §).A Ptk. a nem vagyoni kártérítés fogalmát már nem szabályozza, ehelyett, akit a személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A jelen esetben tehát azt kell bizonyítani, hogy a tanú állítása az Ön jó hírnévhez, becsülethez való jogát sértette. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.