Egyenlőtlen munkaidő-beosztás megszervezése munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazásával
Kérdés
Az elszámolási időszak vagy a munkaidőkeret alkalmazása biztosít rugalmasabb felhasználást a munkaidő felhasználására?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. október 12-én (123. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2408
[…] munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (az elszámolási időszak) alatt teljesíti (Mt. 98. §). Ilyenkor egy adott hétre vonatkozó munkaidő (pl. 40 óra) "tolható el" későbbi időszakokra. A munkavállaló például az adott héten csak 36 órát dolgozik, a további négy órát pedig az elszámolási időszak alatt, egy későbbi időpontban teljesíti (pl. a következő héten 44 órára lesz beosztva). Az elszámolási időszak ugyanolyan időegységet foghat át, mint a munkaidőkeret, általános szabály szerint tehát négy hónap lehet (Mt. 94. §). Mindkét intézménynél azonos a távollétek elszámolása, és követelmény, hogy az elszámolási időszak, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni [Mt. 93. § (3)–(4) bek.]. Szintén azonosak az elszámolási szabályok, ha a munkaviszony még az elszámolási időszak vagy a munkaidőkeret tartama alatt ér véget (Mt. 95. §). Nincs különbség a munkabér elszámolására és a rendkívüli munkaidőre vonatkozó rendelkezésekben sem (Mt. 107. §, 156. §).Általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy melyik intézmény ad nagyobb rugalmasságot a munkáltatónak. Az elszámolási időszak csak akkor célszerű választás, ha a kiinduló héten kevesebb munkaidőre […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. október 12-én (123. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2408
[…] munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (az elszámolási időszak) alatt teljesíti (Mt. 98. §). Ilyenkor egy adott hétre vonatkozó munkaidő (pl. 40 óra) "tolható el" későbbi időszakokra. A munkavállaló például az adott héten csak 36 órát dolgozik, a további négy órát pedig az elszámolási időszak alatt, egy későbbi időpontban teljesíti (pl. a következő héten 44 órára lesz beosztva). Az elszámolási időszak ugyanolyan időegységet foghat át, mint a munkaidőkeret, általános szabály szerint tehát négy hónap lehet (Mt. 94. §). Mindkét intézménynél azonos a távollétek elszámolása, és követelmény, hogy az elszámolási időszak, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni [Mt. 93. § (3)–(4) bek.]. Szintén azonosak az elszámolási szabályok, ha a munkaviszony még az elszámolási időszak vagy a munkaidőkeret tartama alatt ér véget (Mt. 95. §). Nincs különbség a munkabér elszámolására és a rendkívüli munkaidőre vonatkozó rendelkezésekben sem (Mt. 107. §, 156. §).Általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy melyik intézmény ad nagyobb rugalmasságot a munkáltatónak. Az elszámolási időszak csak akkor célszerű választás, ha a kiinduló héten kevesebb munkaidőre […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
