Munkaidőkeret: az egyenleg "lenullázása"
Kérdés
Irodában dolgozó munkatársaink három hónapos munkaidőkeretben dolgoznak. A harmadik hónap vége felé, ahogy látszik a többlet, megpróbálják "lecsúsztatni", hogy lehetőleg nullára jöjjön ki. Van-e akadálya a teljes napos lecsúszástatásnak? Tehát ha 16 óra többlete van, nem dolgozik két napot. Vagy mindennap meg kell lenni a négy órának, tehát naponta legfeljebb négyet csúsztathat le?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. augusztus 10-én (120. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2347
[…] teljesítés után megilletné, akkor a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló a fentiek szerint elszámolt munkabérnél magasabb összegű díjazásban részesült (Mt. 156. §). Nincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaidőkeret vége felé közeledve igyekezzen "optimalizálni" a teljesített munkaidő mennyiségét, ezért például csökkentheti az általános munkarendhez képest addig felhalmozódott többetórákat úgy, hogy az utolsó napokra arányosan kevesebb munkaidőt oszt be. A kérdés szerinti "csúsztatás" valójában ezt jelenti.A törvény szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet [Mt. 99. § (1) bek.]. Ha tehát a munkáltató egy adott napra beosztja a munkavállalót, akkor legalább négy óra munkavégzést kell elrendelnie. […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. augusztus 10-én (120. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2347
[…] teljesítés után megilletné, akkor a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló a fentiek szerint elszámolt munkabérnél magasabb összegű díjazásban részesült (Mt. 156. §). Nincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaidőkeret vége felé közeledve igyekezzen "optimalizálni" a teljesített munkaidő mennyiségét, ezért például csökkentheti az általános munkarendhez képest addig felhalmozódott többetórákat úgy, hogy az utolsó napokra arányosan kevesebb munkaidőt oszt be. A kérdés szerinti "csúsztatás" valójában ezt jelenti.A törvény szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet [Mt. 99. § (1) bek.]. Ha tehát a munkáltató egy adott napra beosztja a munkavállalót, akkor legalább négy óra munkavégzést kell elrendelnie. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
