Pótszabadságok és az időarányosítás


A törvény szerint a munkavállalót megillető szülői pótszabadság először abban az évben jár, amikor a gyermeke megszületik. Egyik munkavállalónknak december 30-án született meg a kisfia. Ez azt jelenti, hogy 2014-re akkor is jár neki két nap pótszabadság, ha a tárgyév utolsó előtti napján lett apa? Vagy időarányosítani kell az év hátralévő részéhez a szabadságot, és akkor mondhatjuk, hogy az így kiszámított töredék a fél napot sem éri el, ezért egy napot sem adunk? Mi a helyzet akkor, ha az egészségkárosodott munkavállaló februárban elveszíti a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát? Neki hány nap pótszabadságot számoljunk 2015-re?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. február 23-án (113. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2217

[…] következik be a több szabadságra jogosító körülmény, a tárgyévben a pótszabadságot teljes egészében biztosítani kell, azaz nem lehet arányosítani az év hátralévő részéhez. Amennyiben az év utolsó napjaiban nő a munkavállalót megillető szabadság mértéke, álláspontunk szerint úgy kell tekinteni, hogy azt a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni. Ilyenkor az akadály megszűnésétől számított hatvan napon belül kell kiadni a szabadságot, tehát akár következő év elején is [Mt. 123. § (3) bek.].A szabadság csökkenése is bekövetkezhet egyes pótszabadságok elvesztésével. A fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló e jogcímen valóban csak addig jogosult évente öt munkanap pótszabadságra, amíg a támogatás részére jár. Az […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.