Szabadság nyilvántartása és díjazása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés
Megszakítás nélküli napi tizenkét órás beosztásban dolgoznak munkavállalóink, akik műszakpótlékra is jogosultak kollektív szerződés alapján (a korábbi szabályozás szerint délutáni és éjszakai pótlékra). Az éves beosztást mindig közöljük velük év elején. Kérdésem, hogy ilyen beosztás mellett hogyan kell szabályosan eljárni, ha az apa gyermeke születése esetén járó negyven óra szabadságot vesz igénybe? Hogyan kell elszámolni és pótlékolni a maradvány négy órát? Ugyanez a kérdés merül fel a hozzátartozó halála esetén járó két munkanap, a szabadság, illetve a betegszabadság esetén, ha a maradék óra kevesebb, mint a napi beosztás szerinti tizenkettő óra.
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. február 25-én (81. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1576
[…] egyenlőtlen munkaidő-beosztás folytán nem napi nyolc, hanem napi tizenkettő óra, akkor a részére járó és igénybe vett szabadságot a beosztás szerinti napi munkaidejének megfelelő óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Ha például a munkavállaló a tizenkét órás beosztás folytán egy héten 3 x 12 órára volt beosztva, és e munkanapokon igénybe vette a szabadságot, akkor 36 óra szabadságot kell elszámolni. A fennmaradó, igénybe nem vett órák számát – azaz öt munkanap pótszabadság esetén további négyórányi szabadságot – továbbra is nyilván kell tartani, és egyéb törvényi rendelkezés hiányában a más jogcímen járó szabadsággal együtt kell kiadni. A betegszabadságra is az Mt. 124. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni, ugyanakkor az órákban elszámolt szabadságra nincs kerekítési szabály, így a megmaradt töredékórák elszámolására, ha az óraszám kevesebb, mint a keresőképtelen betegséggel érintett nap beosztás szerinti munkaideje, nem ad megoldást az Mt.A munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára [Mt. 146. § (3) bek. a) pont], míg a betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár [Mt. 146. § (4) bek.]. […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*