Felmentési idő hosszának megállapítása


Közalkalmazottunk bejelentette, hogy jogosulttá vált 2012 májusában a nők kedvezményes negyvenéves öregségi nyugdíjára, és kérte felmentését. Részére nyolc hónap felmentési idő járna. Közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére azonban nincs fedezet, mivel a 2012. évi költségvetés tervezésekor nem jelezte nyugdíjba vonulási szándékát. A közalkalmazott írásban kérte, hogy a számára adható nyolc hónap felmentési időt szeretné lerövidíteni, mert még 2012-ben igényelni kívánja a nyugdíjat. Jogviszonyának tervezett megszűnési időpontja 2012. október 31-e lenne úgy, hogy negyven­éves jubileumi jutalmat fizetünk részére szeptemberben. Tudjuk, hogy a jogszabály a felmentés lehetőségét a munkáltató mérlegelési jogkörébe helyezi. Hogyan tudjuk szabályosan megszüntetni a jogviszonyt, ha intézményünk a munkavégzés alól csak két hónapra tudja felmenteni, és csak két hónap felmentési illetményt tudunk fizetni neki a munkavégzés alóli felmentési időre? Tehát összesen négy hónap felmentési időt tudnánk kifizetni a nyolc hónap helyett. Bennünk két megoldási lehetőség merült fel:
1. Felmentjük a közalkalmazottat nyolc hónap helyett négy hónap felmentési idővel, és jubileumi jutalmát kifizetjük szeptemberben, amikor esedékes. A közalkalmazott nyilatkozik, hogy ő kéri a négy hónap felmentési időt a nyolc hónap helyett. Ha így döntünk, ezt később a közalkalmazott meg tudja-e támadni azzal az indokkal, hogy a felmentési idő szabályai szerint neki nyolc hónap felmentési idő jár, vagy a mérlegelési jogkörbe az is beletartozik, hogy a munkáltató akár kevesebb felmentési időt is meghatározhat?
2. A másik lehetőség, hogy a közalkalmazott augusztus 31-én írásban jelzi közalkalmazotti jogviszonyáról való lemondási szándékát. Mivel a lemondási idő két hónap, erre az időre mentesítenénk a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Viszont ebben az esetben is kifizethetjük neki szabályosan a szeptemberben járó jubileumi jutalmát, amely a lemondási idő alatt esedékes. Ez jogszerű megoldás lehet?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. július 30-án (72. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1381

[…] felmentéssel a gyakornoki idő alatt [Kjt. 25. § (2) bek.]. A felmentés indokainál a törvény külön ki is emeli azt az esetet, amikor a munkáltató azért menti fel a közalkalmazottat, mert a közalkalmazott arra hivatkozással kéri felmentését, hogy megszerezte az öregségi nyugdíjhoz szükséges negyven év szolgálati időt [Kjt. 30. § (1) bek.]. Helytálló a kérdésben tett azon megállapítás, hogy amennyiben a közalkalmazott erre hivatkozással kéri felmentését, a munkáltató mérlegelési körébe tartozik, hogy felmenti-e, avagy sem. Felmentés esetén a törvény értelmében a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek megfelelően a jogszabályban meghatározottak szerint meghosszabbodik [Kjt. 33. § (1)–(2) bek.]. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól [Kjt. 33. § (3) bek.]. Az a megállapítás tehát téves, hogy az is a munkáltató mérlegelési körébe tartozna, mely szerint milyen időtartamú felmentési időt határoz meg. A munkáltató ugyanis nem állapíthat meg a törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt, még akkor sem, ha azt a közalkalmazott maga kéri a munkáltatótól. Így az elsőként felvetett lehetőség nem jelent megoldást a problémára, mivel a közalkalmazott megalapozottan támadhatja a munkáltatói intézkedést, amellyel "lerövidítésre került" a felmentési […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.