Szabadság – a pénzbeli megváltás
Kérdés
Társasházunk 1998 óta alkalmaz egy házfelügyelőt heti 20 órás részmunkaidőben. A hölgy 2002 decembere óta fizetés nélküli szabadságon van, ugyanis négy gyermeke született (2002. december, 2004. április, majd 2007. május és 2009. május). Időközben többször felmerült, hogy visszajönne dolgozni, de egyszerűbb volt megoldani a helyettesítését. Most jelezte, hogy legkésőbb az ősszel újra munkába állna, de nem nálunk, hanem rendes felmondással megszüntetné a jogviszonyát. Ezzel nem lenne gond, de kéri az időközben felhalmozódott szabadságnapok pénzbeli megváltását. Könyvelőnk számításai szerint ez nagyjából négyhavi bére lenne! Jogos a munkavállaló igénye? Mit tehetünk ebben a helyzetben? Kérem, vegyék figyelembe, hogy a társasház nem tud egy összegben kifizetni ennyi munkabért!
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. július 18-án (55. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1057
[…] munkavégzéssel nem töltött időtartamok alatt a munkavállaló jogot szerez a rendes szabadságra [Mt. 130. § (2) bek.]. Idetartozik többek között a szülési szabadság és a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bek.] első éve is. Például ha az anya évente 24 nap rendes szabadságra jogosult, erre időarányosan a szülési szabadság és a gyermekgondozási szabadság első évére is jogosultságot szerez, bár ez alatt az idő alatt nem dolgozott, így nem is tudta a szabadságot igénybe venni. A törvény szerint a munkavállaló személyét érintő elháríthatatlan akadály miatt "bent rekedő" rendes szabadságot az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni, ha az esedékesség éve már eltelt [134. § (3) bek. b) pont]. Az Önök munkavállalója négy gyermek születése miatt mentesült a munkavégzés alól. A fenti szabályok alapján most több mint négyévnyi rendes szabadságát kellene megváltani a munkaviszony megszűnésekor. Az igény összegén nem tudnak változtatni, a kifizetés nehézségeire tekintettel viszont az ütemezését lehet alakítani. Megoldás lehet például, ha a munkaviszony megszüntetése előtt természetben adják ki a rendes szabadságot, legalább részben. Ilyenkor is meg kell fizetni a rendes szabadság idejére járó távolléti díjat [Mt. 151. § (2) bek. e) pont], de csak az aktuális hónapban kiadott napokra, utólag. Erre ugyanakkor […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. július 18-án (55. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1057
[…] munkavégzéssel nem töltött időtartamok alatt a munkavállaló jogot szerez a rendes szabadságra [Mt. 130. § (2) bek.]. Idetartozik többek között a szülési szabadság és a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bek.] első éve is. Például ha az anya évente 24 nap rendes szabadságra jogosult, erre időarányosan a szülési szabadság és a gyermekgondozási szabadság első évére is jogosultságot szerez, bár ez alatt az idő alatt nem dolgozott, így nem is tudta a szabadságot igénybe venni. A törvény szerint a munkavállaló személyét érintő elháríthatatlan akadály miatt "bent rekedő" rendes szabadságot az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni, ha az esedékesség éve már eltelt [134. § (3) bek. b) pont]. Az Önök munkavállalója négy gyermek születése miatt mentesült a munkavégzés alól. A fenti szabályok alapján most több mint négyévnyi rendes szabadságát kellene megváltani a munkaviszony megszűnésekor. Az igény összegén nem tudnak változtatni, a kifizetés nehézségeire tekintettel viszont az ütemezését lehet alakítani. Megoldás lehet például, ha a munkaviszony megszüntetése előtt természetben adják ki a rendes szabadságot, legalább részben. Ilyenkor is meg kell fizetni a rendes szabadság idejére járó távolléti díjat [Mt. 151. § (2) bek. e) pont], de csak az aktuális hónapban kiadott napokra, utólag. Erre ugyanakkor […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
