Kollektív szerződés és a munkavállaló kárfelelőssége
Kérdés
Munkavállalónkkal 2006-ban olyan munkaszerződést kötöttünk, amely szerint a gondatlanul okozott károkért másfél havi átlagkeresetének megfelelő összeggel felel. 2007-ben hatályba lépett a kollektív szerződésünk, ami kimondta: a munkavállalók a gondatlanul okozott károkért legfeljebb egyhavi átlagkeresetük erejéig felelhetnek. Ez a kollektív szerződés idén megszűnt. Kérdésem: a kollektív szerződés annak idején módosította-e a munkaszerződést? A munkavállalónk most végül is milyen összeg erejéig felel a gondatlan károkozásért: félhavi, egyhavi vagy másfél havi átlagkereset összegéig?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. június 8-án (19. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 359
[…] legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 167. § (2)–(3) bek.]. A kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása a törvény harmadik részében meghatározott szabályoktól – ha e törvény másképp nem rendelkezik – eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg [Mt. 13. § (3) bek.]. Ezzel párhuzamosan kimondja a törvény, hogy a kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja [Mt. 82. § (2) bek.]. Ez tehát nem zárja ki azt, hogy a kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló javára módosítsa, vagyis a konkrét esetben a munkavállaló kárfelelősségének maximális összegét másfél havi átlagkeresetről egyhavira módosítsa. Ekkor a kollektív szerződés hatályának megszűnésével a munkaszerződés vonatkozó rendelkezése nem változna meg, vagyis a munkavállaló a gondatlanul okozott károkért egyhavi átlagkeresetével felelne. Ugyanakkor álláspontunk szerint a kollektív szerződés első sorban a munkajogviszonyt – annak tartalmát – módosítja, és nem magát a munkaszerződést. Ezt erősíti meg a Legfelsőbb Bíróság egyik elvi döntése is, amely szerint a kollektív szerződés megállapíthat joghátrányt, de ennek következtében csak a munkaviszony bizonyos elemei módosulnak, és nem maga a munkaszerződés; a joghátrány nem lehet végleges jellegű a […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. június 8-án (19. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 359
[…] legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 167. § (2)–(3) bek.]. A kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása a törvény harmadik részében meghatározott szabályoktól – ha e törvény másképp nem rendelkezik – eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg [Mt. 13. § (3) bek.]. Ezzel párhuzamosan kimondja a törvény, hogy a kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja [Mt. 82. § (2) bek.]. Ez tehát nem zárja ki azt, hogy a kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló javára módosítsa, vagyis a konkrét esetben a munkavállaló kárfelelősségének maximális összegét másfél havi átlagkeresetről egyhavira módosítsa. Ekkor a kollektív szerződés hatályának megszűnésével a munkaszerződés vonatkozó rendelkezése nem változna meg, vagyis a munkavállaló a gondatlanul okozott károkért egyhavi átlagkeresetével felelne. Ugyanakkor álláspontunk szerint a kollektív szerződés első sorban a munkajogviszonyt – annak tartalmát – módosítja, és nem magát a munkaszerződést. Ezt erősíti meg a Legfelsőbb Bíróság egyik elvi döntése is, amely szerint a kollektív szerződés megállapíthat joghátrányt, de ennek következtében csak a munkaviszony bizonyos elemei módosulnak, és nem maga a munkaszerződés; a joghátrány nem lehet végleges jellegű a […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
