Foglalkoztatás osztott munkakörben
Kérdés
Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. december 15-én (11. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 195
[…] óra, mivel ettől a felek a munkaszerződésben nem tértek el [Mt. 117/B. § (1) bekezdés]. A munkaszerződés módosításával az erre a munkakörre eső munkaidő napi 12, heti 60 órára is emelhető [Mt. 117/B. § (1) bekezdés]. Mivel a munkavállaló napi munkaideje a munkanapokra egyenlőtlenül kerül beosztásra, munkaidőkeretet kell alkalmazni [Mt. 120. § (1) bekezdés]. A napi teljes munkaidő – jelen esetben 8 óra – tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti keretben is meghatározható; erre a munkáltató egyoldalúan jogosult, ennél hosszabb munkaidőkeret elrendelésére kollektív szerződés ilyen irányú rendelkezése esetén van lehetőség. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni, és erről a munkavállalót írásban (a munkáltatónál helyben szokásos módon) tájékoztatni kell [Mt. 118/A. § (1), (4) bekezdés]. A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. Munkaidőkeret megállapítása esetén ezt a rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni [Mt. 119. § (3)–(4) bekezdés]. A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre, írásban (a munkáltatónál helyben szokásos módon) kell közölni, vagyis legkésőbb hétfőn a következő hetit. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 119. § (2) bekezdés]. A munkaidő-beosztásban az osztott munkakör miatt meg kell határozni, hogy a munkavállaló mikor köteles a portaszolgálatot, és mikor belső rendészeti munkakörét ellátni. 4. Megszakítás nélküli munkarend akkor állapítható meg, ha – a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és = a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy = a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés – a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt – más munkarend alkalmazásával nem biztosítható, vagy – a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja [Mt. 118. § (2) bekezdés]. Tekintettel arra, hogy a piac vasárnap és munkaszüneti napokon nem üzemel, és a munkavállalók foglalkoztatására ezeken a napokon nem kerül sor, ezért a munkarend nem minősül megszakítás nélkülinek. Amennyiben a portaszolgálat folyamatos, azaz az üzemszüneti napokon is üzemel, úgy a megszakítás nélküli munkarend megállapítható erre a munkakörre vonatkozóan. 5. A törvény értelmében több műszakos munkarendben történő foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Mt. 117. § (1) bekezdés e) pont]. A portaszolgálat ellátása így több műszakos munkarendben történik, amelyre a délutáni műszakban tizenöt, az éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén harminc százalék a műszakpótlék mértéke. Amennyiben a megszakítás nélküli munkarend megállapítható, a munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. december 15-én (11. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 195
[…] óra, mivel ettől a felek a munkaszerződésben nem tértek el [Mt. 117/B. § (1) bekezdés]. A munkaszerződés módosításával az erre a munkakörre eső munkaidő napi 12, heti 60 órára is emelhető [Mt. 117/B. § (1) bekezdés]. Mivel a munkavállaló napi munkaideje a munkanapokra egyenlőtlenül kerül beosztásra, munkaidőkeretet kell alkalmazni [Mt. 120. § (1) bekezdés]. A napi teljes munkaidő – jelen esetben 8 óra – tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti keretben is meghatározható; erre a munkáltató egyoldalúan jogosult, ennél hosszabb munkaidőkeret elrendelésére kollektív szerződés ilyen irányú rendelkezése esetén van lehetőség. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni, és erről a munkavállalót írásban (a munkáltatónál helyben szokásos módon) tájékoztatni kell [Mt. 118/A. § (1), (4) bekezdés]. A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. Munkaidőkeret megállapítása esetén ezt a rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni [Mt. 119. § (3)–(4) bekezdés]. A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre, írásban (a munkáltatónál helyben szokásos módon) kell közölni, vagyis legkésőbb hétfőn a következő hetit. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 119. § (2) bekezdés]. A munkaidő-beosztásban az osztott munkakör miatt meg kell határozni, hogy a munkavállaló mikor köteles a portaszolgálatot, és mikor belső rendészeti munkakörét ellátni. 4. Megszakítás nélküli munkarend akkor állapítható meg, ha – a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és = a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy = a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés – a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt – más munkarend alkalmazásával nem biztosítható, vagy – a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja [Mt. 118. § (2) bekezdés]. Tekintettel arra, hogy a piac vasárnap és munkaszüneti napokon nem üzemel, és a munkavállalók foglalkoztatására ezeken a napokon nem kerül sor, ezért a munkarend nem minősül megszakítás nélkülinek. Amennyiben a portaszolgálat folyamatos, azaz az üzemszüneti napokon is üzemel, úgy a megszakítás nélküli munkarend megállapítható erre a munkakörre vonatkozóan. 5. A törvény értelmében több műszakos munkarendben történő foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Mt. 117. § (1) bekezdés e) pont]. A portaszolgálat ellátása így több műszakos munkarendben történik, amelyre a délutáni műszakban tizenöt, az éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén harminc százalék a műszakpótlék mértéke. Amennyiben a megszakítás nélküli munkarend megállapítható, a munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
