Rendkívüli felmondás – a nyitva álló határidő


Munkavállalónk betegállományának lejártát követően immáron két hete felszólítás ellenére sem jelentkezik a munkahelyén. Úgy döntöttünk, hogy munkaviszonyát – tekintettel arra, hogy ilyen időtartamú igazolatlan hiányzás a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékben történő megszegésének minősül – rendkívüli felmondással szüntetjük meg. Mivel a rendkívüli felmondás csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolható, nem vagyunk biztosak, hogy vajon még "benne vagyunk-e" a határidőben. Önök szerint meddig tehetjük meg jogszerűen a rendkívüli felmondásra irányuló jognyilatkozatunkat?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. október 13-án (8. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 139

[…] felmondás jogát a fél az előírt határidőn túl, elkésetten gyakorolja, az abban az esetben is jogellenesnek minősül, ha egyébként az indokolás megfelel a törvényi feltételeknek (BH 1995. 545). Az egységes ítélkezési gyakorlat értelmében, ha a rendkívüli felmondást megalapozó magatartás tartós kötelezettségszegésben, vagy valamely jogellenes állapot fenntartásában nyilvánul meg, a határ­idő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll (BH 2005. 405). Ennek egyik példája az Ön által leírt eset is, amikor a munkavállaló huzamosabb ideig igazolatlanul van távol a munkahelyétől. Ilyenkor a szubjektív határidőt nem a kötelezettségszegés – jelen esetben igazolatlan hiányzás – kezdő vagy valamely későbbi napjától, hanem a befejezett kötelezettségszegésről történt tudomásszerzéstől, azaz magának az igazolatlan hiányzásnak a befejeződésétől kell számítani. Egészen eddig az időpontig a munkáltató nem feltétlenül […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.