Időarányos szabadság számítása

Kérdés: A munkavállaló 2016. január 1-jétől 2016. szeptember 30-ig nyolcórás munkaviszonyban állt, utána munkaszerződés-módosítással részmunkaidőben, napi négy órában lett foglalkoztatva. A munkaviszonya 2016. november 14-én megszűnt. 32 munkanap szabadság járna neki egész évre, amiben van négy munkanap gyermek után járó szabadság is. 10 munkanap szabadságot vett ki, még a nyolcórás munkaviszony alatt. A munkaviszony-megszűnésig járó szabadságot szabadságmegváltásként kifizetjük. Az időarányosan megváltott szabadságnapok száma mennyi? Valamint a gyermek utáni pótszabadság arányosítható-e? Jelen esetben a szabadságmegváltás számítását meg kell bontani a nyolcórás teljes munkaidős, illetve a részmunkaidőre való áttérés utáni időtartamra? Hiszen még a nyolcórás időszakából is maradt ki nem adott szabadság.
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 80. § (2) bek.]. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.], a szabadságra járó távolléti díj számításánál pedig az esedékessége időpontjában érvényes alapbérrel kell számolni [Mt. 148. § (1) bek. a) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.
Kapcsolódó címkék:        

Rendes szabadság megváltása pénzben

Kérdés: Néhány munkavállalónknak a tavalyi évről jelentős mértékű ki nem adott rendes szabadsága gyülemlett fel. Felvetődött, hogy azon munkavállalók tekintetében, akik a feladataik miatt nem tudják kivenni a szabadságukat, a ki nem adott rendes szabadságot pénzben váltanánk meg – a távolléti díjnál kedvezőbb juttatást biztosítva számukra. Van-e lehetőségünk erre?
Részlet a válaszából: […] ...nem adottrendes szabadságot pénzben váltja meg, függetlenül attól, hogy annakellenértékét a törvény alapján a szabadság idejére járó távolléti díjnálkedvezőbb számítási módszer segítségével határozná meg, mindez az Mt. szabályaiértelmében jogellenesnek minősülne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címkék: