Keresőképtelenség tartama – szabadságra jogosító idő

Kérdés: Intézményünk munkavállalója betegsége miatt keresőképtelenné vált, egy éven át táppénzben részesült, majd ezt követően ellátás nélküli időszak következett, vagyis betegsége fennállását, keresőképtelenségét orvosi igazolásokkal továbbra is igazolta, de táppénzfolyósításra már nem volt jogosult. A betegsége alatt ki nem vett, felhalmozódott szabadságának kiszámítása kapcsán felmerült a következő az ellátás nélküli időszak is szabadságra jogosító időnek számít?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint, a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül – egyebek mellett – a keresőképtelenség teljes tartama [Mt. 115. § (1) bek., (2) bek. e) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Betegszabadság – a tárgyévi elszámolás

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg. Keresőképtelen állományban van 2007 decembere óta. Az egyik orvosi igazolása szerint keresőképtelen volt tavaly december 17-től idén március 20-ig, a következő igazolás szerint pedig március 21-től beteg. Felszólítást kaptunk a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy – bírság terhe mellett – március 21-től 15 munkanap betegszabadságot számoljunk el a munkavállalónak, mivel az új orvosi igazolás miatt ez "új betegségnek számít". Szerintünk viszont nem e betegség, hanem a keresőképtelenség, nem az orvosi igazolás dátuma, hanem a tényhelyzet számít, ezért betegszabadság helyett a táppénzt kell folyamatosnak tekinteni.
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságra vonatkozó munkajogi rendelkezések szerinta munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként15 munkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bekezdés]. Az Ebtv. 44. §a) pontja a munkavégzési képességen keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.