Szabadság kiadása – az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy nem szeretné az egybefüggő 14 napot igénybe venni, vagyis nem kéri ebben a formában a szabadságának a kiadását, a munkáltató munkaszervezési okból (pl. iskolai konyhák nyári szünidő alatti leállása) dönthet-e úgy, hogy a dolgozónak mégis kiad két hét szabadságot? A törvény szerint a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, ezért a leállás időtartamára időzítheti a szabadság kiadását. Véleményem szerint ez nem függvénye annak, hogy a munkavállaló milyen megállapodást kötött a 14 egybefüggő nap kiadására a munkáltatóval.
Részlet a válaszából: […] ...csak annyiban köti a munkavállaló szabadság kiadására irányuló kérése, hogy – teljes naptári évben – 7 munkanap szabadságot a munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, legfeljebb két részletben [Mt. 122...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.
Kapcsolódó címkék:  

GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?

Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?
Részlet a válaszából: […] ...alapbért kell fizetnie, vagy aműködésével összefüggő okra hivatkozással a gyermek 3 éves kora után rendesfelmondással megszüntetheti a munkaviszonyt.A munkaidő vonatkozásában a következő szabályokat kell szemelőtt tartani: egyfelől az Mt. 76. § (5) bekezdése nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.