Részmunkaidő – az "idők" arányosítása

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A törvény azonban nem rendelkezik a részmunkaidős munkavállaló rendkívüli munkavégzéséről. Mit jelent ebben az esetben a rendkívüli munkaidő? Az ő esetükben is a fenti rendelkezést kell alkalmazni, vagy arányosítani kell? Például egy 4 órás munkavállaló napi munkaideje (rendkívüli munkavégzéssel együtt) maximum napi 6 óra, heti munkaideje 24 óra lehet?
Részlet a válaszából: […] ...részmunkaidős jellegére tekintettel, ott ezt nem is lehet megtenni. A rendkívüli munkavégzés éves korlátja mellett ezzel csak a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnál [Mt. 53. § (2) bek.] és a bérpótlékok számítási alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.
Kapcsolódó címkék:      

Méltányos mérlegelés – munkáltatói kötelezettség a munkavállalóval szemben

Kérdés: Mit jelent az a kitétel a törvényben, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...aránytalansérelmet nem okozhat. Mivel a munkáltatót széles körű utasításadási jog illetimeg – például rendkívüli munkavégzést, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatástrendelhet el -, ez az ún. általános magatartási követelmény a jóhiszeműség éstisztesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.
Kapcsolódó címkék: