Munkaidőhiány kezelése rugalmas munkarendben

Kérdés:

Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Intézményünknél a közalkalmazottak havi fix bért kapnak, és rugalmas munkaidőben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkereten belüli munkaidő-beosztást nem a munkáltató határozza meg, hanem a dolgozók maguknak osztják be a munkaidejüket. A munkáltató csak a törzsidőt és a peremidőt írja elő. A peremidőben a dolgozók maguk dönthetnek arról, hogy milyen időbeosztásban dolgoznak. A ledolgozott munkaidőt beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartó rendszer rögzíti. Milyen módon kell eljárnunk abban az esetben, ha a keret végén a dolgozónak mínusza keletkezik? Levonható-e a közalkalmazott illetményéből a keret végén keletkezett mínusz óraszám? Kérheti-e a dolgozó, hogy a keletkezett mínusz óraszám a szabadsága terhére kerüljön elszámolásra, köthet-e erről megállapodást a munkáltatóval? Van-e a dolgozónak választási lehetősége, hogy melyiket szeretné kérni: vagy levonás az illetményből, vagy a mínusz óraszám elszámolása a szabadság terhére?

Részlet a válaszából: […] ...csak a teljes munkaidő beosztására vonatkozó jogot tudja átengedni a közalkalmazottaknak, a törzsidő-peremidő kialakítása nem minősül kötetlen munkarendnek [Mt. 96. § (2) bek.]. Ebből következően a munkaidő beosztásának joga és egyben kötelezettsége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Pedagógusok ebédideje

Kérdés: Ki lehet-e adni a pedagógusok ebédszünetét a kötetlen munkaidejük terhére?
Részlet a válaszából: […] Az ebédszünet a munkajogi szabályok szerint ún. munkaközi szünetnek számít. A munkáltatónak, ha a munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 9 óra, 20 perc, ezenfelüli munkaidő esetén 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítania. 20 percnél többet egyébként csak akkor lehet és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.