2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben
Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
2. cikk / 2 Utazó munkavállaló rendelkezésre állási ideje
Kérdés: Az utazó munkavállaló esetében a törvény meghatároz a munkaidőn felül rendelkezésre állási időt (pl. határátkelésnél várakozás, váltósofőr alszik stb.). Egy kocsikísérő esetében, aki nem váltósofőr, hanem azért utazik a sofőrrel, hogy a célhelyen munkát végezzen, abban az esetben a kocsikísérő gépjárműben töltött ideje is rendelkezésre állási időnek számít? Valamint erre az időre a munkabér 50%-át kell fizetni?