Munkaviszony helyreállítása – jogellenes munkáltatói munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított munkaügyi pert. Az elsődleges kereseti követelése a munkaviszony helyreállítására irányul annak ellenére, hogy a felmondás oka átszervezés volt, melyből következően sem az a szervezeti egység, sem az a tevékenység, amelynek keretében foglalkoztattuk, már nincs meg, illetve nem kerül ellátásra. Abban a nem várt esetben, ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság a munkavállaló keresetének ad helyt, elrendelheti-e mindezek ellenére a munkaviszony helyreállítását? Ha ugyanis erre sor kerülne, nem tudnánk foglalkoztatni, így ismételten meg kellene szüntetnünk a munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság a munkaviszonyt akkor állítja helyre, ha– a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe,– valamely felmondási tilalomba [Mt. 65. § (3) bek.],– a választott szakszervezeti tisztségviselőre irányadó munkajogi védelembe ütközött [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkáltatói felmondás keresőképtelenség alatt

Kérdés: A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?
Részlet a válaszából: […] ...követően szerez tudomást a várandósságról vagy a női munkavállaló emberi reprodukciós eljárásban történő részvételéről, a felmondási tilalom fennállásáról szóló munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.