Állásidő elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...e kötelezettségét súlyosan gondatlanul, vagy szándékosan, jelentős mértékben megszegi, akkor a munkavállaló akár azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti a munkaviszonyt (Mt. 78....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Felmentési időre járó díjazás

Kérdés: A felmentési idő alatt az ünnepnapra (munkaszüneti napra) járó díjazás tekintetében az átlagkereset vagy a távolléti díj az irányadó?
Részlet a válaszából: […] ...felmentési időre járó díjazás szabályairavonatkozik. Az Mt. kimondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalómunkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén amunkavállalót a felmondási idő felére felmenteni a munkavégzés alól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.