Szabadságátvitel az új jogviszonyba

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
Részlet a válaszából: […] ...kiadni. Vagyis azt a jogosult átviszi az új jogviszonyába. Ez nemcsak a 2023. évi szabadságra vonatkozik, hanem minden, a hároméves elévülési időn belüli, még ki nem adott szabadságra (ha előfordulna ilyen).Ami a gyermek gondozása, ápolása miatt tartósan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Téves besorolásból eredő illetménykülönbözet iránti igény

Kérdés: 1975 szeptemberétől képesítés nélküli óvónőként dolgoztam, majd 1977-ben megszereztem az óvodapedagógus diplomát, és 1980 márciusáig óvodapedagógus voltam. Egy betegség következtében el kellett hagynom az óvónői pályát, ezért 1983-tól óvodatitkárként dolgozom, és ez a jelenlegi munkaköröm is, melyet közalkalmazotti jogviszonyban látok el. Jövő év februárjában töltöm be a rám irányadó öregségi korhatárt. Az Oktatási Hivatal határozata alapján munkáltatóm 2017. január 1-jével a Pedagógus II. fokozatba sorolt be a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. A határozat azt feltételezte, hogy Pedagógus I. fokozatba vagyok besorolva, ám nem ez volt a helyzet, ezért az illetményem is a jóval alacsonyabb összegű garantált bérminimumnak felelt meg. Álláspontom szerint 2015. szeptember 1-jével be kellett volna sorolni a Pedagógus I. fokozatba. Mivel jelentős a különbség a garantált bérminimumnak megfelelő korábbi illetményem és a Pedagógus I. szerinti besorolás között, megítélésem szerint visszamenőlegesen jogosult lennék az ebből adódó illetménykülönbözetre. Ezt az önkormányzatnak is jeleztem, de ők elzárkóztak attól, hogy visszamenőleg átsoroljanak. Mivel nem elhanyagolható összegről van szó, nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Helyes-e az érvelésem, ha igen, mit tehetnék ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...nem fizeti ki, igényét a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz benyújtott keresettel, munkaügyi perben érvényesítheti a hároméves elévülési időn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.