Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
Részlet a válaszából: […] ...a beosztás szerinti rendes munkaidejét ledolgozta. Ha azonban a munkavállaló munkanapon távol van, akkor a távollétét a havi alapbére arányosításával [Mt. 136. § (3) bek.] önállóan kell elszámolni – nem illeti meg például bér olyan munkanapokra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Távolléti díj számítási módja

Kérdés: Kártérítés, illetve végkielégítés esetén az egyhavi távolléti díj kiszámítási módjáról érdeklődnék. Például óra- és teljesítménybérben dolgozó munkavállaló esetén, ha tudjuk az egy órára, illetve napra jutó távolléti díjat, akkor mennyivel kell szoroznunk, hogy egyhavi távolléti díjat kapjunk?
Részlet a válaszából: […] ...időpontja [Mt. 148. § (2) bek. b)-c) pontok].Havibér esetén a távolléti díj alapbérrészének meghatározásakor az alapbér időarányosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz az egy órára járó távolléti díj alapbérrészének meghatározásához a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.