Pihenőnapi túlóra lemondásának következményei

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint az egy napra beosztott munkaidő – a részmunkaidőt kivéve – nem lehet kevesebb négy óránál [Mt. 99. § (5) bek.]. Ez a szabály tehát csak a beosztás szerinti (rendes) munkaidőre vonatkozik. A rendkívüli munkaidőnél nincs ilyen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Műszakpótlékra jogosultság gépkocsivezetők esetében

Kérdés: Szállítmányozással foglalkozó cég vagyunk. A gépkocsivezetők 2 havi munkaidőkeretben dolgoznak. A szokásos napi munkaidő 7-15 óráig tart, előfordul azonban, hogy a sofőr délután indul fuvarba, és este 8 órára ér csak vissza. Olyan is előfordul, hogy reggel 6 órára kell odaérnie a megrendelőhöz, ezért hajnali 4 órakor kell elindulnia. Kell-e pótlékot fizetnünk, és milyen mértékűt ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munka­időkezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közöttiidőtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék(műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék: