Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
Részlet a válaszából: […] ...éppen csak 50 órát, amennyiben a beosztás szerinti rendes munkaidejét ledolgozta. Ha azonban a munkavállaló munkanapon távol van, akkor a távollétét a havi alapbére arányosításával [Mt. 136. § (3) bek.] önállóan kell elszámolni – nem illeti meg például bér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Távolléti díj számítási módja

Kérdés: Kártérítés, illetve végkielégítés esetén az egyhavi távolléti díj kiszámítási módjáról érdeklődnék. Például óra- és teljesítménybérben dolgozó munkavállaló esetén, ha tudjuk az egy órára, illetve napra jutó távolléti díjat, akkor mennyivel kell szoroznunk, hogy egyhavi távolléti díjat kapjunk?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek. a) pont] – ez a távolléti díj alapbérrésze. Az esedékesség időpontja– a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.