Kiküldetés, az utazási idő és a munkaidő

Kérdés: A munkavállaló reggel ötkor indul a repülőtérre, az ügyfélhez a célállomásra 9 órakor érkezik meg. Nyolc óra tárgyalás után 17 órakor indul vissza, majd hazaér 22 órakor. Az utazással töltött kilenc óra minek minősül, és hogyan kell elszámolni? Más-e a helyzet a tartós, egy-két napos kiküldetések esetén? Ha munkaidőnek tekintjük az utazási időt, akkor lehetnek, lesznek olyan esetek, amikor az Mt. 104. §-ának (1) bekezdése szerinti 11 óra egybefüggő pihenőidő nem fog teljesülni. A külföldi kiküldetések során a reptéri várakozás is munkaidőnek számít? Esetleg csak a fuvarosoknál, szállítmányozóknál jöhet szóba munkaidőnek az utazási idő? Mi van akkor, ha a munkavállaló először bemegy a munkahelyére, és onnan megy a kiküldött helyre? A külföldi, EGT-tagállamban székhellyel rendelkező társaságokat, ha Magyarországon magyar munkavállalókat foglalkoztatnak, milyen bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli? Szükség esetén milyen nyilatkozatot vagy bejelentést kell kitölteni, hogy eleget tudjanak tenni az előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...aznapi munka végével [Mt. 104. § (1) bek.].Ha a munkavállaló a kiküldetést nem otthonról kezdi meg, hanem először bemegy a szokásos munkavégzési helyre, akkor viszont a szokásos munkavégzési hely és a kiküldetés helye közötti utazás ideje munkaidőnek minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.
Kapcsolódó címkék:      

Diákmunka – az alkalmazás meghatározó feltételei

Kérdés: Kezdődik az iskolai szünet, nyári hétvégéken agárdi szórakozóhelyünkre diákokat kívánunk felvenni pincérnek. Mire kell figyelni az alkalmazásuknál?
Részlet a válaszából: […] ...szórakozóhelyen valófoglalkoztatást kategorikusan nem zárja ki, de felsorol olyan kizárómunkakörülményeket, amelyek előfordulhatnak ilyen munkavégzési helyen is (pl.hőterhelés, mikrohullám-expozíció).Az Mt. 129/A. §-a kimondja, hogy a fiatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.
Kapcsolódó címkék: