Készenlét teljesítése napi pihenőidő alatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) rendes munkaidejében munkát végez, majd másnap reggel 7.00-ig készenlétes. 20.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát végez. 24.00-kor hazamegy, majd másnap hajnalban (de a készenlét alatt) ismét rendkívüli munkát rendelnek el neki 3.00-tól 4.00 óráig. Mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy pihenőidőt a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között kell biztosítani, ez a készenlétre is vonatkozik? Tehát ha ő 24.00-ig dolgozott, akkor behívhatom-e (másnap) hajnali 3.00-kor? Továbbá, mivel előző napon ledolgozta a 8 órát, és pluszban még 4 órát rendkívüli munkaként (összesen 12 óra), foglalkoztathatom-e még a készenlétben, ami (naptár szerint) másnapra esik, azaz a törvény által meghatározott maximális 12 órát már ledolgozta, de a következő túlóra ideje már másnapra esne?
Részlet a válaszából: […] ...kiesett órákat állásidőként kell részére elszámolni [Mt. 146. § (1) bek.]. A két rendkívüli munkavégzés között eltelt időtartamnak csak annyiban van jelentősége, hogy ha ez elérné a 11 órát, akkor a napi egybefüggő pihenőidő biztosítása megvalósulna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Bérpótlék elszámolása szabadság idejére

Kérdés: Az új Mt. alapján milyen díjazás jár a munkavállaló szabadságára? Ha jól tudom, a távolléti díj mellett ki kell fizetni a bérpótlékot is, ha az a munkavállalónak járna, de a bérpótlékot már a távolléti díj számítása során is figyelembe kellett venni. Ez azt jelenti, hogy kétszeresen számolom el a pótlékot a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...bérpótlékra lett volna jogosult[új Mt. 147. § (1) bek.]. A bérpótlék tehát abban az esetben jár amunkavállalónak, ha a szabadság időtartama alatt volt munkaidő-beosztása, és ezalapján, tényleges munkavégzés esetén bérpótlékra is jogosult lett volna....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.
Kapcsolódó címkék: