Készenlét – időtartam, nyilvántartás és átalánydíjazás

Kérdés: Több munkatársunk lát el készenlétet a műszakon kívül, különböző területeken. Ezért az Mt. szerinti díjazásban részesülnek. Ugyanakkor a jövőben szeretnénk áttérni a készenléti átalány bevezetésére. Ennek megállapítása azért okoz gondot számunkra, mert nincs semmilyen előírt számítás a jogszabályban, hogy mi alapján kellene ezt megállapítani. Miből lehet ilyenkor kiindulni? Kell nyilvántartást vezetni a készenlétről? Elrendelhető-e olyan készenlét, ami a napi munkaidő végétől egészen a másnapi munkakezdésig tart (16 óra egybefüggően)?
Részlet a válaszából: […] ...168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el (Mt. 112. §). Fontos, hogy a készenlét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.
Kapcsolódó címkék:    

Bérfizetés esedékessége utalásnál – az összeg megérkezése számít

Kérdés: A bérfizetés napja cégünknél munkaszerződésben rögzítve a tárgyhót követő ötödik nap, ami 2020. januárban vasárnapra esik, ez előtt januárban csak két munkanap van, azaz legkésőbb harmadikán utalni szükséges. Ilyen esetben van bármilyen jogilag megfelelő lehetőség, hogy hatodikán történjen az utalás?
Részlet a válaszából: […] ...történő fizetés esetén is az a szabály, hogy – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkabért, ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni [Mt. 159....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék: