Vagyoni hátrány hátrányos jogkövetkezményként minimálbér esetén

Kérdés: Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló kötelezettségszegése miatt kollektív szerződésben vagy – ennek hiányában – munkaszerződésben megállapítható hátrányos intézkedés egyik formája a vagyoni hátrány. Ez egyfajta "pénzbüntetéshez" hasonlító szankció, amelynek mértéke nem az esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatónak nincs lehetősége arra, hogy amunkavállalót kötelezze a kiesett idő ledolgozására, mivel egyoldalúan ilyenhátrányos jogkövetkezményt nem állapíthat meg. Arra pedig semmilyen módon nincslehetőség, hogy a kiesett időnél több idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.