Keresetindítás és elévülés

Kérdés: 2010 januárjában cégünk eladta a tulajdonában lévő szórakozóhelyet. Ekkor megszüntettük a legtöbb munkavállalónk munkaviszonyát. Egyik munkavállalónk éppen akkoriban szült. Mivel nem akart bejönni és aláírni a közös megegyezést, a HR-es munkatársunk telefonon mondott fel neki. Ezt akkor szóban kifogásolta, de semmilyen eljárást nem kezdeményezett. Nemrégiben azonban megkereste a cégünket, és felszólított minket kárai megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy eddig akadályoztatva volt az igénye érvényesítésében, mert gyermek nevelése miatti fizetés nélküli szabadságon volt. Ennyi idő után valóban érvényesíthet még igényt a cégünkkel szemben a volt munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen ezt a leírtak alapján szóban kifogásolta is. Kiemeljük továbbá, hogy egyéb munkaviszonnyal kapcsolatos igény tekintetében az elévülési idő, az Mt.-ben foglaltakkal egyezően, három év volt [régi Mt. 11. § (1) bek.]. A hároméves elévülési idő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Gyermek után járó pótszabadság – ha az anya otthon van

Kérdés: Igénybe veheti-e az apa az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót megillető pótszabadságot az anya helyett, ha az anya otthon tartózkodik a gyermekkel (szülési szabadságon van vagy a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságban részesül stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...a jogalapnélkül igényelt pótszabadság igénybevételéből eredő kára megtérítését (Mt.166-168. §) az általános hároméves elévülési időn belül érvényesítheti. Az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely az egyik szülőneka gyermeke nevelése céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
Kapcsolódó címkék: