Műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Műszakpótlékra való jogosultság esetén hogyan kell értelmezni a beosztás szerinti munkaidő fogalmát? Ez a fogalom azt jelenti, hogy pl. ha egy 22 munkanapos hónap van, akkor egy 8 órás embernek 176 óra a beosztás szerinti munkaideje? Tehát akkor jogosult a műszakpótlékra, ha a 22 munkanap egyharmadában eltér a munkakezdés ideje, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van? Vagy a beosztás szerinti munkaidő fogalma szerint az a munkaidő, amelyet a dolgozónak beosztottak egy adott hónapra (pl. 22 munkanap van, de 10 nap szabadságot kap, akkor ő már csak 96 órát dolgozik, vagyis 12 napot)? Ilyenkor a 12 nap egyharmadában kell eltérnie a munkakezdés idejének, vagy a 22 munkanap egyharmadában?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (1)-(2) bekezdés]. A beosztás szerinti munkaidő fogalmát a törvény két fogalom útján határozza meg. Beosztás szerinti napi munkaidő a munkanapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Alkalmi munkavégzés szombaton

Kérdés: Cégünk vendéglátó-ipari tevékenységet folytat, rendeltetése folytán szombati napon is nyitva tart. Munkaviszonyos alkalmazottaink munkaidőkeretben dolgoznak. Alkalmi munkavállalót alkalmazunk péntek-szombati napra. A szombati napra kell-e pótlékot fizetni? Munkaidőkeretben lehet-e alkalmazni a munkavállalókat, vagy az csak az idénymunka hosszabb szakaszára értelmezhető?
Részlet a válaszából: […] ...munkára irányuló munkaviszony tartama alatt nem köteles minden nap ugyanannyi munkaórát rendes munkaidőben dolgozni, hanem egyes napokon a beosztás szerinti munkaidő mértéke eltérő is lehet. Bár az Mt. 97. §-ának (3) bekezdését alkalmi munka esetén is alkalmazni kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.