Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében vezető állású munkavállaló a munkáltatóvezetője, valamint helyettese [Mt. 188. § (1) bek.]; a korlátolt felelősségűtársaság esetében az ügyvezető, illetve azon vezető, akit a társaság az őhelyettesének esetlegesen kinevezett. A gazdasági igazgató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Vezető tisztségviselő táppénzre jogosultsága többes jogviszonyban

Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót az Mt. 137. §-a alapján betegsége miattikeresőképtelensége esetén évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg, annakideje alatt pedig a távolléti díjának 70%-a jár a részére. A 15 nap leteltétkövetően a munkavállalót az Ebtv. rendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Szabadságolási ütemterv – vezető állású munkavállalókra?

Kérdés: Az éves szabadságolási ütemtervben szerepelnie kell-e a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek szabadsága igénybevétele időpontjának?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 188. § (1) bekezdése szerint vezető állásúmunkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a helyettese. A vezérigazgató,valamint a vezérigazgató-helyettesek ezért vezető állású munkavállalónakminősülnek. Ugyan – szemben a közszolgálatra irányadó Ktv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Vezető állású munkavállalók szabadsága és szabadságmegváltása

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy az Mt. 188. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vezető maga állapítja meg a pihenőidejének és szabadságának igénybevételét, vonatkozik-e rá az Mt. 134. § (3) bekezdése, amely szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni? Ha megszűnik a jogviszonya, meg kell-e váltani az igénybe nem vett szabadságait?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 192. §-a szerint a vezető állású munkavállaló amunkaidő-beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét – amunkaszerződésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. Eszerint az Mt. 192.§-ában foglaltaktól a felek a munkaszerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Vezető – védett korban?

Kérdés: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló új szabályok szerint cégünk egyik vezető állású munkavállalója négy év múlva, 62. életéve betöltését követő 183. napon válik öregségi nyugdíjra jogosulttá. Vajon a szóban forgó vezető védett korban van-e, vagy pedig továbbra is, indokolási kötelezettség nélkül megszüntethetjük a munkaviszonyát rendes felmondással?
Részlet a válaszából: […] A vezető állású munkavállaló munkaviszonyát a jogviszonyspeciális jellegére tekintettel jelentősen egyszerűbb megszüntetni, mint másmunkavállalóét. Az Mt. 190. § (2) bekezdése szerint a vezető munkaviszonyánakrendes felmondással történő megszüntetésére az Mt. 89....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Vezetői minősítés lehetősége

Kérdés: Cégünk tulajdonosa nehezményezte, hogy meghatározott pozíciókban a munkavállalók felelőssége korlátozott. Ezt megváltoztatandó, ezeket a munkaköröket vezetőinek minősítette. Ilyen esetben hogyan tájékoztassuk a munkavállalókat, illetve mikortól lehet az új felelősségi rendszert velük szemben alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató tulajdonosa, illetőleg a tulajdonosi jogokatgyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségűmunkakör tekintetében előírhatja, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállalóaz Mt. bizonyos szabályainak alkalmazásában vezetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Vezetői munkakörré minősítés

Kérdés: Társaságunknál több olyan jelentős pozícióban lévő munkavállaló dolgozik, akik ugyan nem a cég élén állnak, de szeretnénk rájuk is alkalmazni a szigorúbb, az Mt. 188/A. §-a alapján vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályokat. Kérdésünk: elegendő ehhez az ügyvezető döntése?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 188/A. § (1) bekezdése szerint a "tulajdonos,illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv" minősíthet – egyes, a vezetőkrevonatkozó szigorúbb szabályok tekintetében – vezetőnek a munkáltató működéseszempontjából meghatározó jelentőségű munkaköröket. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Vezető állású munkavállaló szabadsága

Kérdés: Ügyvezetőként dolgoztam az egyik cégnél, és a munkaviszonyomat közös megegyezéssel megszüntettem. Kértem a munkáltatómat, hogy a munkaviszonyom fennállása alatt ki nem adott szabadságot fizesse ki, hiszen azt azért nem tudtam kivenni, mert a cég közgyűlése nem rendelkezett a szabadságom kiadásáról. A munkáltatóm azt mondja, nem fizeti ki a ki nem vett szabadságomat, mert nekem kellett volna gondoskodnom a taggyűlés összehívásáról a szabadságom kiadása érdekében, és ha ezt nem tettem meg, akkor ez az én hibám, erről ő nem tehet. Még arra is hivatkozott, hogy a munkaszerződésemben a szabadság kivételéről nem állapodtunk meg, ami igaz is, csak nem tudom, hogy ez miért fontos. Egyébként a cég nem vezet munkaidő-nyilvántartást. Szerinte kivehettem volna bármikor a szabadságomat, persze azt nem mondta, hogy mégis mikor, hiszen mindig sok munka volt. Kérdésem: jár-e részemre a ki nem adott szabadságom pénzbeli megváltása?
Részlet a válaszából: […] Kérdéséből kitűnik, hogy vezető állású munkavállaló volt amunkáltatónál. Az Mt. 192. § (1) bekezdése kimondja, hogy a vezető a munkaidőbeosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét – amunkaszerződésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Vezető állású munkavállalók munkaidejének egyes kérdései

Kérdés: Cégünknél több munkavállaló az Mt. 188/A. § alapján minősül vezető állású munkavállalónak. Kérdésünk: az Mt. 192. § (1) bekezdése alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló akár 13 órát is dolgozhasson naponta? Hogyan kell nyilvántartanunk az ilyen munkavállalók munkaidejét és szabadságát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 192. §-a szerint a vezető állású munkavállaló amunkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét – amunkaszerződésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A vezetőt arendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért ellenérték nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkáltatói jogos gazdasági érdek

Kérdés: Rendkívüli felmondással élhetünk-e, ha alkalmazottunk egy másik, hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságban üzletrésszel rendelkezik, bár ott nem dolgozik, nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya? Kérdésünk: mindez önmagában összeférhetetlen helyzetet eredményez-e nálunk fennálló munkaviszonyával kapcsolatban? Kerülő úton tudtuk meg alkalmazottunk társasági tagságát, ezt a tényt elfelejtette közölni. Munkáltatóként megszüntethetjük-e munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkaviszony fennállása alatt amunkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogosgazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 3. § (5) bekezdés]. E kötelezettségmegsértéséhez nem szükséges, hogy konkrét munkáltatói érdeksérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
1
10
11
12