Önkormányzati költségvetési szerv - a foglalkoztatás jogviszonya

Kérdés: Gazdasági, működtetési és közétkeztetési tevékenységgel foglalkozó önkormányzati fenntartású költségvetési szerv esetén kötelező-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni a munkavállalókat, illetve vezetőket, vagy lehetséges a munkaviszonyban történő foglalkoztatás is?
Részlet a válaszából: […] ...szervet hoz létre, az ott foglalkoztatottak tekintetében nem választhatja meg szabadon a munkavégzésre irányuló jogviszony típusát sem a munkáltató, sem a helyi önkormányzat. A Kjt. rendelkezéseivel összhangban jogszerűen csak közalkalmazotti jogviszonyban lehetséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Közvállalatok vezetőinek javadalmazása

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó közzétételi szabályok körében a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás fogalma álláspontunk szerint a jogszabályi környezet tükrében nem egyértelmű. Értelemszerűen a munkáltató kötelezettsége feltüntetni az alapbért, ezenfelül az esetleges olyan jellegű juttatásokat, melyeket a vezető állású munkavállaló folyamatosan, rendszeresen megkap a munkáltatótól. A jogalkotói szándék is arra vonatkozik, hogy - többek között - a rendszeres javadalmazás nyomon követhető legyen, illetőleg a nyilvánosság is megfelelően tájékozódhasson a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részletes működéséről. Azonban kétséges számunkra, hogy a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás körébe tartozik-e, ha a munkavállaló olyan kompenzációban részesül, amely az éves jövedelmét emeli ugyan, de az csak egyszeri juttatásként kerül számára kifizetésre. Konkrét példával élve, a munkáltató anyagi okok miatt nem tudja az adott évben az inflációs mértékkel követett béremelést végrehajtani, de a későbbiekben nem jövedelemként egyszeri esetben juttatásban részesíti a munkavállalóját. Ilyen esetben szükséges-e az egyszeri juttatás összegét is közzétennie a gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...hozni, milyen könnyen megkerülhető lenne a szabályozás célja; hiszen rendszeres juttatások helyett eseti juttatásokat adhatnának a munkáltatók, amelyekkel el lehetne titkolni a munkavállalók e jogviszonyukban szerzett valós jövedelmét.(Kéziratzárás: 2024. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Régióvezető - felelősség a jogellenes intézkedés következményeiért

Kérdés: Cégünk egyik régióvezetője - vezető állású munkavállaló - a régión belüli másik telephelyre osztotta be a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében csak az eredeti telephely szerepelt mint munkavégzési hely. A munkavállaló két hónap után jelezte, hogy "kiküldetésre" a továbbiakban nincs mód, és hogy jogellenesnek tartja innentől kezdve a foglalkoztatást. A vezető - ügyvéddel történő egyeztetés után - az intézkedését fenntartotta, mire a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élt; erről utóbb a bíróság jogerősen meg is állapította, hogy jogszerű volt. A munkáltatónál számottevő kár keletkezett a munkavállalói azonnali hatályú felmondással együtt járó bérelemek kifizetése miatt; felelőssé tehető ezért a régióvezető, akinek a magatartása miatt mondott fel azonnali hatállyal a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...ahogy az adott helyzetben általában elvárható (azaz felróható). E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 179. § (1)-(2) bek.]. A felelősség fennállása esetén sem kell megtérítenie ugyanakkor azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Egy cég és egy személy – két jogviszonyban

Kérdés:

Lehetséges-e, hogy egy személy ugyanazon társaság vonatkozásában egyszerre lásson el egy bizonyos munkakört munkaviszony keretében, és a társaság ügyvezetését megbízási jogviszony keretében? Ha lehetséges, ebben az esetben – mivel az ügyvezetés nem munkaviszonyban, hanem megbízási jogviszonyban kerül ellátásra – ezen személy vezető állású munkavállalónak minősül-e? Továbbá, ha ez a személy nem minősül vezető állású munkavállalónak – tekintettel arra, hogy megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést –, a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállalók vezető állású munkavállalónak minősülnek?

Részlet a válaszából: […] ...megbízási jogviszonyban lássa el egy olyan személy, aki egyébként egy meghatározott munkakört lát el munkaviszonyban a társaság mint munkáltató szervezetén belül. Ha az ügyvezető megbízási jogviszonyban áll, nem minősül vezető állású munkavállalónak, miután...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Művelődési ház vezető "másodállása"

Kérdés: A helyi művelődési ház teljes munkaidős munkaviszonyban álló vezetője egy másik önkormányzatnál vállalhat-e további kulturális munkát heti kétórás munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződése (vagy akár a felek közötti megállapodás) az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől eltérjen, nem kizárt, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója mégis engedélyezze számára a második, részmunkaidős munkaviszony létesítését. E körben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

A vezérigazgató helyettesítése

Kérdés: A cégnél van vezérigazgató és vezérigazgató-helyettes is, általános szabály szerint egymást helyettesítik. A vezérigazgató munkaviszonya megszűnt. Ki helyettesítheti a vezérigazgató-helyettest?
Részlet a válaszából: […] ...amely kifejezetten meghatározná, hogy a vezérigazgató-helyettes helyettesítésére ki lenne jogosult, és az Mt. csupán azt rögzíti, hogy a munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg [Mt. 20. § (2) bek.], válaszunk:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Ügyvezetés – egyszerűsített foglalkoztatás keretében

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője rendelkezik máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, ott biztosított. Itt az ügyvezetést megbízás alapján végzi, ezért díjazást nem kap, a vállalkozás tevékenységében nem vesz részt személyesen. Havonta egy-két nap lenne ellenőrzési munkája, amiért kapna némi nem túl magas díjazást. Ez az egy-két napi tevékenység ellátható-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében, tiltja-e ezt valamilyen jogszabály?
Részlet a válaszából: […] ...törvényben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek [Mt. 201. § (1) bek.] Az Mt. e rendelkezése az Efotv.-re utal. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében az ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Ügyvezető kártérítési felelőssége

Kérdés:

Az egyik – munkaviszonyban álló – ügyvezetőnk egy sajátos ügyletet bonyolított le; állítása szerint megállapodott egy eszközbeszerzésről "A" összegben, majd aláírt egy szerződést, amely szerint a vételár "B" összeg (ez kisebb, mint "A"). Ezt követően a különbözetet felvette a házipénztárból, majd bizonylat nélkül – állítása szerint – kifizette az eladó képviselőjének (azaz nem az eladó cégnek), mondván, hogy eredetileg is így állapodtak meg. A beszerzett eszköz valóban megvan, de a pénz vagy az arra vonatkozó eladói bizonylat nincs. Szeretnénk a hiányt kárként érvényesíteni vele szemben. Megtehetjük ezt?

Részlet a válaszából: […] ...nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 179. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló kártérítési felelőssége összegében limitált,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Vezetők – eltérési lehetőség a munkaszerződésben az Mt.-től

Kérdés: Az Mt. 209. §-ának (1) bekezdése szerint a vezető munkaszerződése e törvény Második Részében foglalt rendelkezésektől – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – eltérhet, ugyanakkor az ítélkezési gyakorlat ezt felülírni látszik: a (2) és (3) bekezdésben tiltott eltéréseken felül milyen eltérések lehetőségét zárta ki az ítélkezési gyakorlat az Mt. hatálybalépése óta?
Részlet a válaszából: […] ...345. számon közzétett döntésében úgy foglalt állást, hogy a munkaszerződésnek az a kikötése is semmis, miszerint a visszahívást a munkáltató nem köteles indokolni. Ezzel ugyanis a visszahívás munkaviszonyt megszüntető intézkedésként történő értékelésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Munkaviszony-megszüntetés – indokolás munkavállalói kérelemre

Kérdés: Az Mt. új szabálya értelmében a munkavállaló kérelmére bizonyos esetekben akkor is indokolnia kell a munkáltatónak a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát, ha olyan megszüntetési jogcímen szünteti meg a munkaviszonyt, amelyet egyébként nem kellene megindokolnia. Az Mt. ebben az esetben a 64. § (2) bekezdésében foglalt világos, valós és okszerű felmondás követelményét írja elő. Meg kell ilyenkor tartania a munkáltatónak a felmondás indokolásával szemben támasztott egyéb követelményeket? Ha például a munkaviszony határozatlan idejű, az indokolásnak ekkor is a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okra kell hivatkoznia?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől az Mt. előírja, hogy a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is az Mt. 64. §-ának (2) bekezdése szerint köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.
1
2
3
…
11