Munkaviszony-megszüntetés – indokolás munkavállalói kérelemre

Kérdés: Az Mt. új szabálya értelmében a munkavállaló kérelmére bizonyos esetekben akkor is indokolnia kell a munkáltatónak a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát, ha olyan megszüntetési jogcímen szünteti meg a munkaviszonyt, amelyet egyébként nem kellene megindokolnia. Az Mt. ebben az esetben a 64. § (2) bekezdésében foglalt világos, valós és okszerű felmondás követelményét írja elő. Meg kell ilyenkor tartania a munkáltatónak a felmondás indokolásával szemben támasztott egyéb követelményeket? Ha például a munkaviszony határozatlan idejű, az indokolásnak ekkor is a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okra kell hivatkoznia?
Részlet a válaszából: […] ...A munkavállaló ennek megfelelően a törvényi feltételek fennállása esetén kérheti a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás, a nyugdíjasnak minősülő vagy a vezető állású munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonya felmondásának, valamint a határozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Nyugdíjas vezetők – közalkalmazotti helyett munkajogviszonyban

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. A társadalombiztosítási szabályok értelmében korábban a Kjt. hatálya alatt álló közalkalmazottak a nyugdíjazásuk esetén nem tarthatták fenn a jogviszonyukat, közalkalmazottként nem dolgozhattak tovább. Választaniuk kellett a nyugdíj és a közalkalmazotti státusz között. Ha 2020. november 1-je után a közalkalmazotti jogviszonyok munkaviszonnyá alakulnak át, az Mt. hatálya alá tartozó vezető állású munkavállalók a munkaviszonyuk megszüntetése nélkül dolgozhatnak-e tovább, miközben – akár a nők negyven év jogosultsági idejére, akár az általános szabály szerinti öregségi nyugdíjjogosultságra tekintettel – kérik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervektől a nyugellátás megállapítását és folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében épp a Módtv. rendelkezései miatt nincs lehetőség). Ilyenkor az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Felmondás védett korú munkavállalónak munkakör-felajánlási kötelezettség mellett

Kérdés: Egyik munkavállalónk teljesítményével nem vagyunk megelégedve. Vezetői feladatainak határidejét sorozatosan nem tartja be, döntéseket nem tud hozni, folyamatokban hibázik. Szeretnénk felmondani neki, de öt éven belül nyugdíjas lenne. Jelenlegi munkaköréhez idegen nyelv ismerete szükséges, ami neki nincs, végzettsége nem megfelelő a pozícióhoz. Ajánljunk fel neki másik munkakört?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Nyugdíjas munkavállaló ismételt foglalkoztatása

Kérdés: Cégünknél két fő vezető állású munkavállaló munkaviszonya öregségi nyugdíjba menetelük miatt 2015. április 30. napjával, közös megegyezéssel megszűnt. Melyik nappal köthetek velük, mint nyugdíjas munkavállalókkal, új munkaszerződést ugyancsak vezető állású munkakörre? Kötelezően hány nap megszakításnak kell eltelni a két munkaviszony között? Melyik jogszabály szabályozza ezt? Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, de nem tartozik a közszférába.
Részlet a válaszából: […] ...követő nappal is megtörténhet, szemben a közszférában dolgozókkal, ahol az 1700/2012. Korm. határozat számos esetben ki is zárja a nyugdíjasok közszolgálatban történő foglalkoztatását. Emellett esetünkben a nyugdíj folyósításának szüneteltetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...a betegség alkalmatlanná teszi őt azadott munkakör ellátására.A munkáltató köteles a rendes felmondását megindokolni. Ezalól csak a nyugdíjasnak minősülő [Mt. 89. § (6) bekezdés, 87/A. § (1) bekezdésa)-g) pont], valamint a vezető állású munkavállalók [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.