16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Vezetők – eltérési lehetőség a munkaszerződésben az Mt.-től
Kérdés: Az Mt. 209. §-ának (1) bekezdése szerint a vezető munkaszerződése e törvény Második Részében foglalt rendelkezésektől – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – eltérhet, ugyanakkor az ítélkezési gyakorlat ezt felülírni látszik: a (2) és (3) bekezdésben tiltott eltéréseken felül milyen eltérések lehetőségét zárta ki az ítélkezési gyakorlat az Mt. hatálybalépése óta?
2. cikk / 16 Munkaviszony-megszüntetés – indokolás munkavállalói kérelemre
Kérdés: Az Mt. új szabálya értelmében a munkavállaló kérelmére bizonyos esetekben akkor is indokolnia kell a munkáltatónak a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát, ha olyan megszüntetési jogcímen szünteti meg a munkaviszonyt, amelyet egyébként nem kellene megindokolnia. Az Mt. ebben az esetben a 64. § (2) bekezdésében foglalt világos, valós és okszerű felmondás követelményét írja elő. Meg kell ilyenkor tartania a munkáltatónak a felmondás indokolásával szemben támasztott egyéb követelményeket? Ha például a munkaviszony határozatlan idejű, az indokolásnak ekkor is a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okra kell hivatkoznia?
3. cikk / 16 Boltvezetők munkaideje és felelőssége
Kérdés: Országos bolthálózattal működő multicég szakszervezeti tisztségviselője vetette fel a boltvezetőket érintő alábbi problémát. Az érintett kereskedelmi vállalatnál a boltvezetők munkaköre számos tevékenységre terjed ki, például a megérkezett termékek leszedése, polcok feltöltése, az üzlet nyitása, a napi munkafolyamatok megszervezése, a kassza indítása, kezelése, a vásárlói panaszok kezelése, rendelés leadása, belső oktatás megszervezése. Továbbá az üzletvezető besegít a dolgozóknak, hogy ne keletkezzen túlóra, ennek következtében a boltvezető reggeltől estig bent van az üzletben. Ezen túlmenően a bolti dolgozók esetleges mulasztásait is a boltvezetők terhére róják. Például a személyzeti vásárlás elmulasztott bizonylatolása, vagy a jelenléti ív pontatlan vezetése esetén, akkor is, ha van más munkatárs, aki aznap a műszakvezető. Felelősségre vonás is történik, és ismétlődés esetén elbocsátás a következmény, természetesen a kimutatható rendkívüli munkavégzés ellentételezése nélkül. Szabályos-e ez a gyakorlat?
4. cikk / 16 Nyugdíjas vezetők – közalkalmazotti helyett munkajogviszonyban
Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. A társadalombiztosítási szabályok értelmében korábban a Kjt. hatálya alatt álló közalkalmazottak a nyugdíjazásuk esetén nem tarthatták fenn a jogviszonyukat, közalkalmazottként nem dolgozhattak tovább. Választaniuk kellett a nyugdíj és a közalkalmazotti státusz között. Ha 2020. november 1-je után a közalkalmazotti jogviszonyok munkaviszonnyá alakulnak át, az Mt. hatálya alá tartozó vezető állású munkavállalók a munkaviszonyuk megszüntetése nélkül dolgozhatnak-e tovább, miközben – akár a nők negyven év jogosultsági idejére, akár az általános szabály szerinti öregségi nyugdíjjogosultságra tekintettel – kérik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervektől a nyugellátás megállapítását és folyósítását?
5. cikk / 16 Vezető visszahívása – a munkaviszony "sorsa"
Kérdés: Két hónapja leváltottuk az egyik igazgatósági tagot a cégünknél. Most kaptunk tőle egy levelet, hogy fizessük ki neki az utóbbi két hónapra járó munkabérét, mivel megítélése szerint a munkaviszonya továbbra is fennáll. Jogos-e a követelése úgy, hogy már a cégkivonaton sem szerepel, mivel a státusza ott is törlésre került?
6. cikk / 16 Vezető állású munkavállaló azonnali hatályú visszahívása
Kérdés: Meg lehet-e állapodni a vezető állású munkavállaló munkaszerződésében úgy, hogy a munkáltató jogosult azonnali hatállyal, indokolás nélkül visszahívni őt a tisztségéből?
7. cikk / 16 Vezetővé minősített munkavállaló alapbére
Kérdés: A vezető állású munkavállalóvá minősítés szempontjából megkövetelt, a minimálbér hétszeresére vonatkozó előírás [Mt. 208. § (2) bek.] a vezetővé minősítésről szóló megállapodás időpontjában kell, hogy fennálljon, vagy annak a vezető állású munkaviszonyának megszüntetésekor is teljesülnie kell? Előfordulhat-e, hogy a minimálbér-változás miatt egy eredetileg szabályszerűen vezető állásúvá minősített munkavállaló utóbb mégsem tekinthető vezető állásúnak?
8. cikk / 16 Ügyvezető kötelezettségszegésének szankcionálása
Kérdés: Mi a teendő, ha egy kft. egyik ügyvezetője többszöri figyelmeztetés ellenére is a cég első számú vezetőjének adja ki magát a sajtóban, illetve rendezvényeken, holott a gazdasági társaságnak a tulajdonosok által kinevezett vezérigazgatója van? Többszöri szóbeli figyelmeztetésre nem reagál, gyakorlatilag visszaél a PR-os pozíciójával.
9. cikk / 16 Vezetői követelés besorolása a felszámolás során
Kérdés: Felszámolóként a felszámolás alatt lévő cégnél meg szeretném szüntetni a gazdasági igazgató munkaviszonyát. Az érintett személy együttes cégjegyzési joggal bír, a fizetése meghaladja a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, de nem ő az ügyvezető helyettese, és nem szerepel a munkaszerződésében, hogy vezető állású munkavállaló lenne. A fenti adatok, illetve a munkakörének bizalmi jellege és a munkaköri megnevezés azonban arra enged következtetni, hogy vezető állású, ezért szerintünk a bér jellegű követeléseit "H" kategóriába kell sorolnunk, amire azonban jelenleg nincs fedezet. Helyesen gondoljuk, hogy követelését a vezetői beosztása szerint kell besorolnunk a hitelezői követelések közé?
10. cikk / 16 Nyugdíjas munkavállaló ismételt foglalkoztatása
Kérdés: Cégünknél két fő vezető állású munkavállaló munkaviszonya öregségi nyugdíjba menetelük miatt 2015. április 30. napjával, közös megegyezéssel megszűnt. Melyik nappal köthetek velük, mint nyugdíjas munkavállalókkal, új munkaszerződést ugyancsak vezető állású munkakörre? Kötelezően hány nap megszakításnak kell eltelni a két munkaviszony között? Melyik jogszabály szabályozza ezt? Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, de nem tartozik a közszférába.
