283 talált állásfoglalás a támogatás kifejezésre

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2009-ben tanulmányi szerződést kötöttünk, amely értelmében négy tanulmányi féléven keresztül fedeztük a képzési költségeit, és fizetett távollétet biztosítottunk a konzultációk és a vizsgák idejére. A szerződés alapján a munkavállaló az oklevél megszerzése után 3 évig köteles a cégnél maradni. Azonban sajnos közbejött egy leépítés, és a szóban forgó kolléga munkaköre is megszűnt. Csak egy határozott időre szóló munkakört tudtunk felajánlani neki, egy távol lévő munkatárs helyettesítésére. Mivel ez a munkatárs idén visszatér, a határozott idejű munkaviszony meg fog szűnni, még mielőtt a tanulmányi szerződés alapján ledolgozandó három év letelt volna. Akadálya-e a határozott idejű munkaviszony megszűnésének, hogy a felek között tanulmányi szerződés van hatályban? Illetve ilyenkor a munkavállaló tartozik-e valamit visszafizetni a kapott támogatásból a munkáltatónak?

Kérdés: Közalkalmazottak besorolása kapcsán az alábbi kérdés merült fel intézményünknél: van vagy volt-e olyan jogszabályi rendelkezés, amely a munkanélküli-ellátásban részesülés időszakát munkaviszonyban töltött időként határozta meg, és így a közalkalmazott besorolásánál azt figyelembe kell venni, különös tekintettel a Kjt. hatálybalépése körüli időintervallumban? Az Flt. 58. § (5) bekezdésének 1991. 03. 01.-1991. 12. 29. napja között hatályos szövege értelmében munkaviszony a munkaviszonyon kívüli biztosítotti jogviszony. Mi minősült munkaviszonyon kívüli biztosítotti jogviszonynak?

Kérdés: Egy régóta húzódó végrehajtási ügyünk lezárásához kérem segítségüket. Egyik munkavállalónk tanulmányi szerződés megszegése miatt kb. másfél millió forint visszafizetésével tartozik. A tartozás kiegyenlítésére két alkalommal írásbeli felszólítást küldtünk, mellyel szemben a munkavállaló jogorvoslattal nem élt, így az közvetlenül végrehajthatóvá vált. Ennek megfelelően kérésünkre a városi bíróság a felszólítást végrehajtási záradékkal látta el, amely alapján az önálló bírósági végrehajtó azonnali fizetésre szólította fel az adóst, majd annak eredménytelensége okán idén szeptemberben végrehajtási jogot jegyeztetett be az adós tulajdonában lévő két ingatlanra. Az ingatlanok árverezésére még nem került sor. Milyen teendőink vannak, hogy hozzájussunk a követelésünkhöz? Hozzáteszem, nem célunk, hogy az adósunk elveszítse ingatlanait, de szeretnénk már rendezni ezt az ügyet.

Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?

Kérdés: Közműszolgáltató cég vagyunk. Ügyfélszolgálatunk működése három éve informatikai támogatással valósul meg, a kollégák minden adatot számítógépen rögzítenek. Sokszor gondot okoz, ha ügyfélfogadási időben valami gond támad a rendszerrel. Szeretnénk bevezetni egy új munkarendet az informatikus kollégáknak. A cél az, hogy mindennap az ügyfélfogadási idő, azaz 18.00 óra után is legyen bent egy műszak, aki a szükséges karbantartásokat el tudja végezni olyan időben, amikor a rendszert nem használjuk. Ez azt jelenti, hogy a második műszak 18.00-02.40-ig dolgozna. Most is két műszak van, az első 07.00-15.40-ig, a második most 13.00-21.40-ig dolgozik. Kérdésem, hogy lehetséges-e a második műszak megváltoztatása ilyen módon? Illetve ilyenkor kell-e éjszakai pótlékot fizetnem a 22.00 utáni munkavégzésre?

Kérdés: A bíróság elrendelte építőipari cégünk felszámolását. A kijelölt felszámoló elmondta, hogy rövid időn belül meg akarja szüntetni a munkavállalók nagy részének munkaviszonyát. Közülük többen is 5-6 éve dolgoznak nálunk, így végkielégítésre jogosultak. Sajnos azonban már a múlt havi munkabért sem tudtuk kifizetni nekik. A munkavállalók azt hallották, hogy a Bérgarancia Alapból csak az elmaradt munkabért lehet majd kifizetni részükre, a végkielégítést nem. Jogos-e munkavállalóink aggodalma?

Kérdés: Az általános iskola korábbi bérszámfejtője 2009 óta prémiumévek programban van, heti 20 órát dolgozott. Most a fenntartó döntése alapján a településellátó gazdasági szolgálathoz központosítják az összes fenntartott intézmény gazdasági tevékenységét. Átkerülhet-e oda a prémiumévesünk? Az önkormányzat igényelhet-e utána támogatást?

Kérdés: Minisztériumi háttérintézményként van-e lehetőségünk – az alapító jóváhagyása nélkül – az eddigiekben 8 órában dolgozó, előrehozott nyugdíjazásra jogosult ügyintéző munkaidejét 6 órára csökkenteni? Amennyiben az illető ügyintéző nem fogadja el a felkínált módosítást, a Kjt. mely szakaszára való hivatkozással szüntethető meg a jogviszonya?