Munkába járás költségtérítése - a távolság meghatározása

Kérdés: A munkáltató a napi munkába járás költségtérítéseként 30 Ft/km összeget fizet. Több munkavállaló nem ott lakik, ahonnan kéri a napi utazás elszámolását. Megteheti-e a munkáltató, hogy újranyilatkoztatja a munkavállalókat, illetve, hogy arra kéri a közvetlen felettesét, írja alá a nyilatkozatot, ezzel is igazolva a nyilatkozat valóságtartalmát? Kilométer-számolásnál a lakcímkártyán szereplő állandó/tartózkodási címet kell figyelembe venni, vagy "bármilyen" címet beírhat a dolgozó? A távolság kiszámításánál megteheti-e azt a dolgozó, hogy autópályán közlekedik, de a normál közúti távolságot írja be? Vagy eleve a legrövidebb útvonalat kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...adat szerepel, hanem az, hogy a munkavállaló miként nyilatkozik. A nyilatkozattal kapcsolatban előírhatja a munkáltató, hogy azt a közvetlen vezető "igazolja", de ez semmiképpen nem jelentheti azt, hogy a közvetlen vezető felelősséget vállalhatna annak valóságtartalmáért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Agora területe és annak határai

Kérdés: A Kultv. és a végrehajtására kiadott 39/2020. EMMI rendelet értelmezésében kérnénk állásfoglalásukat. Megyei jogú városban kizárólagos önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozására került sor, melynek nevében szerepel az agora és a kulturális központ elnevezés is. Tevékenységét tekintve alapító okirata tartalmazza, hogy a kulturális tevékenységen túl ellát többek között sport-, szabadidő-tevékenységet is.
1. A Kultv. 78/I. §-ának (1a) bekezdése ismeretében is tartozhat-e ez az intézmény a Kultv. 78/C. §-a hatálya alá, vagy csak a 78/B. § hatálya alá? A kérdés azért merül fel, mivel az ügyvezető megbízása lejár, és kérdéses, hogy reá alkalmazandó-e feltételként a szakirányú mesterfokozatú szakképzettség megléte.
2. Ezen gazdasági társaság ügyvezetőjére alkalmazandó-e a Kultv. 94. §-ának (3) bekezdése, miszerint az intézményvezetői feladatok ellátására pályázatot kell kiírni? Amennyiben igen, a 39/2020. EMMI rendelet 1. mellékletének 9. pontja szerinti végzettség elegendő-e – ha alkalmazható a törvény 78/C. §-a –, vagy nem is kell pályázati eljárás, és nem is szükséges semmilyen képesítési előírásnak megfelelnie az ügyvezetőnek – csak az adott kulturális közművelődési terület belső szervezeti egysége vezetőjének –, tekintettel arra, hogy széles tevékenységi köre van a gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...és ezért arra is alkalmazni kell a Kultv. 78/B. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon előírást, miszerint a kulturális központ vezetőjének szakirányú mesterfokozatú szakképzettséggel kell rendelkeznie.A Kultv. 94. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben

Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést, továbbá azokat a bérpótlékokat, amelyek a munkavállalót folyamatosan megilletik (pl. a vezetői pótlék, munkakörhöz kötődő pótlékok, mint a pedagógusi pótlékok vagy a módszertani pótlék), az alapbérre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Integrált intézmény – a jogviszony-átalakulás kérdőjele

Kérdés: Az általam vezetett integrált intézmény szociális és egészségügyi szolgáltatásokat integrált intézményi formában biztosít, melynek egyszemélyű, magasabb vezetője vagyok, közalkalmazotti jogviszonyban. Az alapító okirat szerint az intézmény főtevékenysége szociális, de a NEAK által befogadott és finanszírozott egészségügyi szolgáltató is egyben, védőnői szolgáltatás vonatkozásában. Feladatom mind a szociális, mind az egészségügyi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatások szervezeti és szakmai irányítása, a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, gazdálkodás az intézmény működőképességének biztosítása érdekében. Az Eszjtv. értelmében a NEAK országos irodájától azt a tájékoztatást kaptam, hogy az intézmény vezetőjeként rám is az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdése vonatkozik, és illetményemet e törvény 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani. Abértámogatási igényt emiatt le is adtuk a NEAK-nak, aki azt jóváhagyta, és a bértámogatást immár harmadik hónapja rendre az intézmény számlájára utalja. Végzettségemet tekintve felsőfokú egészségügyi és szociális végzettséggel is rendelkezem, az irányított egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakirányú diplomával. Az intézmény fenntartója viszont nem így értelmezi a jogszabályt. Álláspontja szerint, csak közalkalmazottként vezethetem az integrált intézményt a szociális szolgáltatások miatt, emiatt engem nem lehet egészségügyi szolgáltatási jogviszonyba átsorolni, így a bérezésemet is ennek megfelelően kell megállapítani, tehát a kérdéses, 1. számú melléklet szerinti hivatkozott illetményt nem áll módjukban megadni. Ehhez kérem az Önök értelmezését.
Részlet a válaszából: […] ...Eszjtv. szerint, az egészségügyi szolgáltató vezetőjének illetménye el kell, hogy érje az 1. melléklet szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeget, és nem haladhatja meg a kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában a legmagasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Távolléti díj számítása szociális ellátóintézményben

Kérdés: Alapítványunk az Mt. hatálya alatt működik, de szociális ellátószervezetként a Kjt. 55-85. §-ait bekell tartanunk, ezért dolgozóinknak van rendszeresen kifizetett ágazati, munkahelyi (veszélyességi) és vezetői pótlék is. Dolgozóink több műszakban, megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. Vasárnapi pótlék nincs nálunk, viszont készenléti és ügyeleti díj előfordul. A távolléti díj számításánál mit kellene figyelembe venni, a fent említett pótlékokat is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti esetben tehát mindazokat a – nem az Mt. alapján járó – pótlékokat, amelyek a munkavállaló rendszeresen kap (pl. a vezetői pótlék, munkahelyi pótlék stb.), az alapbért emelő tételként kell figyelembe venni. Az Mt. alapján járó műszakpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Munkáltató és szakszervezet összefonódása

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy a főnököm és a szakszervezeti bizalmi egy és ugyanazon személy?
Részlet a válaszából: […] ...belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak [Mt. 231. § (1) bek.]. Önmagában tehát az, hogy a munkáltató egyik vezetője szakszervezeti tag és egyben bizalmi – mivel ezt a szakszervezet alapszabálya ezek szerint megengedi -, nem jogszabálysértő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munkakör betöltésére jogosító képesítés

Kérdés: Szigorú támogatási szerződéses feltételek alapján autóbusz- és teherautó-vezetőket képzünk. Ahhoz, hogy részt vehessen a képzésben valaki, az alábbi bemeneti feltételeknek kell megfelelnie: alapfokú iskolai végzettség, legalább "B" kategóriára érvényes vezetői engedély, emellett szakmai előképzettségként a 150/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 2.2.5. pontjában meghatározott szakmacsoportokban megszerzett végzettség, ezek között 22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat szakmacsoport. Az egyik jelentkezőnk 2018. június 22-én kelt szakgimnáziumi érettségi bizonyítványában az alábbi záradék szerepel: "Jelen érettségi bizonyítvány szakmai érettségi végzettséget tanúsít, továbbá 5259 FEOR-számú Egyéb személy- és vagyonvédelmi foglalkozású (személy- és vagyonőr, segédfelügyelő) munkakör betöltésére képesít." Kérdésünk: a meghatározott előképzettségnek elfogadható-e ez, az érettségi bizonyítványban záradékolt "munkakör betöltésére jogosító képesítés" ún. "szakmai végzettségnek" minősül-e? (Az Szt. 2. §-ának 40. pontja szerint szakmai érettségi végzettség: az Nkt.-ban meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít). A záradékban FEOR-számmal meghatározott szakma található munkakörre vonatkozó jogosultsággal, nem OKJ-szám! Kettős tétje van ennek a kérdésnek, a pályázatból nem kerül térítésre a képzés költsége, ha a bemeneti feltételeknek nem felel meg a jelentkező, és nem is vizsgázhat a képzés végén.
Részlet a válaszából: […] Mint a feltett kérdésben szerepel, az érintett személy szakgimnáziumban szerzett szakmai érettségi végzettséggel rendelkezik. Az Nkt. 6. §-ának (1) bekezdése – az Szt. 2. §-ának 40. pontjával megegyezően – kimondja: "... az érettségi bizonyítvány érettségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Bérgarancia Alapból történő kifizetés nem vagyoni kártérítés esetén

Kérdés: A bíróság jogerősen megítélt nem vagyoni kártérítést számomra, de az adós munkáltatónál vezetőségcsere történt, amely nem ismeri el a jogerőssé vált ítéletet, és közben felszámolás alá is került a cég. Honnét tudhatom meg a felszámolóbiztos elérhetőségét, hogy a Bérgarancia Alapból megtérüljön részemre a megítélt kártérítési összeg? Ezt kinél kell kezdeményeznem? A Bérgarancia Alap kamatot fizet? Mennyi jelenleg a Bérgarancia Alapból kifizethető összeg?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a munkáltatónak a munkavállalóval szembeni, ki nem fizetett bértartozása finanszírozható. A bértartozás pedig kizárólag a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelő, a Cstv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Óvodapszichológus foglalkoztatása megfelelő végzettség hiányában

Kérdés: Jelentkeztem egy óvodapszichológusi állásra, a pályázatban feltételként egyetemi pszichológusi végzettség szerepelt, amelynek meg is feleltem. Határozatlan időre neveztek ki. Most az óvodavezető talált egy jogszabályt, ami szerint kellett volna egy pluszképzést is előírniuk. Ezért utólag át akarják írni a kinevezést 5 éves határozott idejűre, továbbá kötelezettséget kell vállalnom a 2 éves pedagógusitanácsadó-képzés elvégzésére. Szóban ígérik, hogy minimum 50%-át fizetik a képzésnek. Mit tegyek?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 3. melléklete szól a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeiről. Ennek 15. pontja szerint az óvodapszichológusi/iskolapszichológusi munkakör betöltéséhez a következő végzettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Gyermek gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság több gyermek után – a munkába történő visszatérés

Kérdés: Egy munkavállalónk több mint 15 éve van a cégnél, amiből csak 4 évet dolgozott, mert négy gyermeket szült, a negyedik most töltötte be a harmadik életévét. A kolléganő főállású anya szeretne lenni gyermeke 8 éves koráig, 2019-ig. Ezért fizetés nélküli szabadságot kért. Mondhatja-e ilyen esetben a munkáltató, hogy nem engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot? A problémánk alapvetően az, hogy ha akár most, akár 5 év múlva visszajönne dolgozni, már úgy kiesik a munkából, hogy valószínűleg nem tartana a vezetője rá igényt, és fel kellene neki mondanunk. Hosszú munkaviszonya miatt pedig 5 év múlva még több lenne a felmondási ideje, végkielégítése, ezért több millió Ft-ot kapna munkavégzés nélkül, lényegében azért, mert otthon nevelte a gyermekeit.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 128. §-a szerint a gyermek után kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadság a gyermek harmadik életéve betöltéséig jár, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban. A 130. § alapján pedig, ha gyermekgondozási segélyt (GYES) kap, a gyermek 3-10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.
1
2
3