Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – a közhasznú munka beszámítása

Kérdés: Állami óvoda-bölcsődében közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó esetében, amennyiben ezt megelőzően két hétig (1997-ben) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen óvodánál (az intézmény ugyanaz, de a munkáltató akkor még a polgármesteri hivatal volt), ez a két hét beleszámít-e a besorolásnál, a jubileumi jutalomnál, illetve a végkielégítésnél?
Részlet a válaszából: […] ...szó, akkor az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése szintén a Kjt. 87/A. §-ának alkalmazását rendeli el. A Kjt. 87/A. §-a szerint a besoroláshoz figyelembe veendő idők közé tartozik:a) a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő,b) az 1992. július 1. előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Közalkalmazotti jogviszonyban – időszámítás

Kérdés: Közalkalmazott besorolásához munkaviszonyként beszámítható-e az az időtartam, amikor közmunkásként volt foglalkoztatva a munkavállaló, főállású anyaként volt otthoni foglalkoztatott, valamint az ápolási díj folyósításának időtartama, ha nem állt jogviszonyban, ahonnan fizetés nélküli szabadságon lett volna?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott fizetési fokozatának beszámításához a Kjt. 87/A. §-ában kifejezetten felsorolt jogviszonyok időtartama vehető figyelembe. Ezek között nem szerepel a Közfogl. tv. szerinti közfoglalkoztatási jogviszony, az így ledolgozott idők tehát nem számítanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából kell vizsgálni, azaz azt kell értelmezni, hogy közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést megvalósít-e a besorolás?! E körben a próbaidő alattiak és az egyszerűsített foglalkoztatás körében dolgozók nem lesznek relevánsak, mivel sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Távmunkában foglalkoztatott kormánytisztviselő szabadsága

Kérdés: Távmunkában foglalkoztatott GYES-en lévő férfi kormánytisztviselőnél a szabadság mértékének számítása hogyan és mi alapján történik?
Részlet a válaszából: […] ...jogosító időként veendő figyelembe [Kttv. 100. § (1) bekezdés], a szabadság mértéke pedig a 25 munkanap alapszabadságon túl a besorolási és egyéb pótszabadságok (pl. gyermek utáni pótszabadság) összességétől függ (Kttv. 101-102....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Közszolgálati tisztviselők jogviszonyban töltött ideje

Kérdés: A besorolás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál, a munkavégzéssel nem járó időszakokból mely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell beszámítani (pl. felsőfokú tanulmányok, munkanélküli-ellátás, gyermeknevelési támogatás, külföldi munkavégzés miatti fizetés nélküli szabadság időtartama)? Ezen időszakok beszámításánál mit kell érteni a 6 hónapnyi idő beszámítását előíró szabályon? Beszámíthatók-e a 6 hónapnál rövidebb idők?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 8. §-ának (5) és (6), valamint a 118. §-ának (2) bekezdéseire figyelemmel a besorolásnál a törvényben példálózó jelleggel felsorolt munkavégzésre irányuló jogviszonyok fennállásának ideje alatti, megszakítás nélküli 6 hónapot meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Kormánytisztviselő képzési kötelezése

Kérdés: Egy II. besorolású kormánytisztviselőnk a felvételekor megfelelt a munkaköréhez kapcsolódó képesítési követelményeknek. Két év múlva, idén felvételt nyert egy főiskolára. Felettesei beírták munkaköri leírásába képesítési követelményként a főiskolai végzettség megszerzését. Milyen jogszabály alkalmazásával lehet ezt a döntést alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A kormánytisztviselő munkaköréhez szükséges képesítési előírásokat a 29/2012. Korm. rendelet tartalmazza. A kormánytisztviselő számára nem határozható meg a munkakör betöltésének feltételeként csak olyan képzettség, végzettség, amely a rendelet alapján kötelezőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...túlmenően pedig a munkáltatónál érvényben lévőkollektív szerződés is rendelkezhet a munkavállalók képzettség szerintibesorolásáról és a besorolásnak megfelelő munkabér legalacsonyabb mértékéről.Ha esetünkben lenne ilyen pontja a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő és az álláskeresési ellátások ideje

Kérdés: Közalkalmazottak besorolása kapcsán az alábbi kérdés merült fel intézményünknél: van vagy volt-e olyan jogszabályi rendelkezés, amely a munkanélküli-ellátásban részesülés időszakát munkaviszonyban töltött időként határozta meg, és így a közalkalmazott besorolásánál azt figyelembe kell venni, különös tekintettel a Kjt. hatálybalépése körüli időintervallumban? Az Flt. 58. § (5) bekezdésének 1991. 03. 01.-1991. 12. 29. napja között hatályos szövege értelmében munkaviszony a munkaviszonyon kívüli biztosítotti jogviszony. Mi minősült munkaviszonyon kívüli biztosítotti jogviszonynak?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazott besorolása szempontjából figyelembe veendőjogviszonyokat a Kjt. 87/A. §-a tartalmazza. Ebben munkaviszony jellegűjogviszonyok (közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírák,ügyészek, igazságügyi alkalmazottak jogviszonya stb.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

GYET beszámítása a közszolgálati jogviszonyba, illetve a jubileumi jutalomra jogosító időbe

Kérdés: Az egyik köztisztviselőnkkel vitában állunk a jogviszonyának, illetve a jubileumi jutalomra jogosító idejének kiszámításával kapcsolatban. Kérdésünk: a GYET ("főállású anyaság") idejét be kell-e számítani a közszolgálati jogviszonyban töltött, valamint a jubileumi jutalomra jogosító időbe?
Részlet a válaszából: […] ...alatt azigénybe vevő foglalkoztatási jogviszonyban áll, ennek időtartamát a Ktv. 72. §(1) bekezdése alapján a köztisztviselő besorolásánál figyelembe kell venni,vagyis a közszolgálati jogviszonyban töltött jogosító időbe beszámításra kell,hogy kerüljön....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Köztisztviselői, ügykezelői besorolás alapja

Kérdés: Ügykezelőként dolgozom, és kértem a munkáltatómat, hogy a II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatához tartozó főelőadói munkakörbe soroljon át, mert szerintem a munkakörömbe tartozó feladatok (támogatások igénybevételével összefüggő adatszolgáltatás, számítógépes adatfeldolgozási feladatok ellátása) érdemi ügyintézői feladatoknak minősülnek, ezért a középiskolai végzettségemre és a közszolgálati jogviszonyban töltött időmre tekintettel kell besorolni. Szerintem az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, hogy a munkáltatóm az engem helyettesítő munkatársamat köztisztviselőnek sorolta be, holott nem rendelkezik nálam magasabb iskolai végzettséggel.
Részlet a válaszából: […] ...Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a besorolás alapjaa tevékenység jellege, és nem az iskolai végzettség (BH 2008. 279.). A levélíróáltal felsorolt feladatok nem minősülnek köztisztviselői érdemi ügyintézőitevékenységnek, a tevékenység jellege alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.