Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] ...számára tehát megállapítható a 18 Ft/km költségtérítésnél magasabb mérték is más munkakörökhöz képest, de a munkakörön belül egyes munkavállalóknak a lakóhelyük alapján eltérő mérték nem. A munkahelytől távolabbi lakóhely ugyanis a hosszabb távolság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Bérkiegészítés az egészségügyben

Kérdés: Orvosok és asszisztensek (vállalkozók) bérkiegészítésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az alaphelyzet, hogy az asszisztensnek fel kell mondani, mert nem veszi fel a védőoltást. A vállalkozás kap utána bérkiegészítést. Ebben az esetben mi számít a távolléti díj alapjának, az alapbér és bérkiegészítés, vagy csak az alapbér? Mi után számoljuk az esetleges táppénzt, szabadságmegváltást, vagy miről adunk igazolást a munkanélküli-ellátások megállapításához?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi dolgozók bérkiegészítéséhez kapcsolódó egyes támogatások igényléséről és mértékéről a 256/2013. Korm. rendelet rendelkezik (3-4/G. §, 9-10. és 15. sz. mellékletek). A szabályozás lényege, hogy az érintett személyi kör alapbérének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Távollétidíj-számítás szociális intézményben

Kérdés: A szociális intézményben dolgozó munkavállalóink szociális ágazati összevont pótlékban részesülnek, ez a pótlék az államkincstár támogatása szerint naptári napokra illeti meg őket, és ha szabadságra mennek, akkor is megilleti őket. Ha a munkavállaló szabadságra megy, akkor ez a pótlék távollétidíj-növelő lesz-e az Mt. 149. §-a szerint, és ezt hogyan kell kiszámolni egy adott hónapra? Ezt a pótlékot az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékként kell-e figyelembe venni? A példa: a munkavállaló június havi bruttó bére: 235 000 Ft, szociális ágazati összevont pótlék: 31 555 Ft, ledolgozandó munkanapok száma: 22, ledolgozandó órák száma 176, a munkavállaló 5 munkanap szabadságra megy. Mennyi alapbér, távolléti díj és szociális ágazati összevont pótlék illeti meg? Atávolléti díjat megelőző hat hónapra kifizetett ágazati pótlék összege: 189 330 Ft, osztónapok száma: 1456. Nem egyértelmű, hogy megkaphatja-e a teljes ágazati pótlék összegét, és ezenfelül még a távollétidíj-növelőként is figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...– azaz az 5 nap szabadságra 266 555 Ft/22 × 5 = 60 581 Ft távolléti díj illeti meg a munkavállalót, míg a fennmaradó 17 munkanapra az egyes bérelemek havi összegének 17/22-e, jogcímenként (alapbérként 181 591 Ft, szociális ágazati pótlékként 24 383 Ft).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben

Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényben elő­írtnál magasabb mértékű díjazás illette meg (pl. a fizetett ünnepre is távolléti díjat számolt el, vagy egyes bérpótlékokat a távolléti díj módosító tényezőjeként vett figyelembe), akkor ez munkáltatói szabályzatban (ennek tekintendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Integrált intézmény – a jogviszony-átalakulás kérdőjele

Kérdés: Az általam vezetett integrált intézmény szociális és egészségügyi szolgáltatásokat integrált intézményi formában biztosít, melynek egyszemélyű, magasabb vezetője vagyok, közalkalmazotti jogviszonyban. Az alapító okirat szerint az intézmény főtevékenysége szociális, de a NEAK által befogadott és finanszírozott egészségügyi szolgáltató is egyben, védőnői szolgáltatás vonatkozásában. Feladatom mind a szociális, mind az egészségügyi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatások szervezeti és szakmai irányítása, a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, gazdálkodás az intézmény működőképességének biztosítása érdekében. Az Eszjtv. értelmében a NEAK országos irodájától azt a tájékoztatást kaptam, hogy az intézmény vezetőjeként rám is az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdése vonatkozik, és illetményemet e törvény 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani. Abértámogatási igényt emiatt le is adtuk a NEAK-nak, aki azt jóváhagyta, és a bértámogatást immár harmadik hónapja rendre az intézmény számlájára utalja. Végzettségemet tekintve felsőfokú egészségügyi és szociális végzettséggel is rendelkezem, az irányított egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakirányú diplomával. Az intézmény fenntartója viszont nem így értelmezi a jogszabályt. Álláspontja szerint, csak közalkalmazottként vezethetem az integrált intézményt a szociális szolgáltatások miatt, emiatt engem nem lehet egészségügyi szolgáltatási jogviszonyba átsorolni, így a bérezésemet is ennek megfelelően kell megállapítani, tehát a kérdéses, 1. számú melléklet szerinti hivatkozott illetményt nem áll módjukban megadni. Ehhez kérem az Önök értelmezését.
Részlet a válaszából: […] ...területen is nyújt szolgáltatásokat, sőt ez az intézmény fő tevékenysége. Arra nem tartalmaz a törvény iránymutatást, hogy a vegyes tevékenységű (integrált) szolgáltató esetén a vezető illetményét melyik ágazati szabály szerint kell megállapítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Munkaidőkeret alkalmazása és a veszélyhelyzet alatti bértámogatás

Kérdés: A bértámogatással kapcsolatos rendelet módosítását követően már nem kötelező lezárni a munkaidőkeretet, ha támogatást kérünk a munkavállalókkal. Hogyan kell ezt értelmezni? A támogatási időtartam alatt lehet a csökkentett munkaidőnél többet vagy épp kevesebbet dolgozni, azaz a munkaidőkeretbe órát felhalmozni, vagy a korábban felhalmozott órákat lehívni?
Részlet a válaszából: […] ...az a jellemző, hogy a munkavállaló nem a munkaszerződése szerinti munkaidőt (ebben az esetben a csökkentett munkaidőt) dolgozza le minden egyes nap, hanem egyes napokon annál többet, míg más napokon annál kevesebbet.Ebből az következne – és ezt erősítette meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Japán tanár magyar katedrán – a foglalkoztatás előfeltételei

Kérdés: Japán állampolgárt szeretnénk foglalkoztatni a felsőoktatásban oktatói munkakörben határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban, helyettesítés céljából. Információink szerint első körben munkaerőigény-bejelentést, valamint munkavállalási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a munkáltatónak az illetékes kormányhivatal felé. Mik azok a további intézkedések, amelyeket egy ilyen foglalkoztatás esetében meg kell tennie a munkáltatónak, illetve a leendő munkavállalónak? Mi az, amire kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy helyesen járjon el a foglalkoztató (egészségbiztosítás, tartózkodási engedély, szakképzettséget igazoló dokumentumok honosítása stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...a kormányhivatalnál kell benyújtani, amelynek a területén a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik (megjegyzendő, egyes esetekben a munkaerőigényt a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalnál kell benyújtani) [445/2013. Korm. rendelet 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Munkaügyi dokumentumok megőrzési ideje

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a különböző munkaügyi dokumentumok (így például munkaszerződés, tanulmányi szerződés, felmondás, jelenléti ívek, szabadságok nyilvántartása, cafeterianyilatkozatok stb.), illetve bérdokumentumok (pl. bérjegyzék, mozgóbér-nyilvántartás, prémiumok meghatározása stb.) tárolási idejéről! Vannak olyan dokumentumok, amelyek nem selejtezhetők?
Részlet a válaszából: […] ...relevanciával bírnak. A levéltári törvény megállapítja a nem selejtezhető irat kategóriáját, azonban azt csak a közokiratok egyes fajtáira, a közfeladatot ellátó szervek, az Nvt. 2. mellékletének I. pontjában meghatározott gazdasági társaságok és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteriajuttatással kapcsolatban hozott döntés (ideértve az egyes munkavállalói csoportok kialakítását is) a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntése. Ezzel szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Uniós állampolgár alkalmazásával kapcsolatos teendők

Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a tajszámnak már ebben az esetben is rendelkezésre kell állnia. A tajszámot (kártyát) a munkáltató bármelyik kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatalánál, valamint – Pest megye, illetve Budapest vonatkozásában – Budapest Főváros...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.
1
2
3
5