10 talált cikk a támogatás , munkaidő-kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Magánóvodában az egyik óvodapedagógusunk – hallgatólagos jóváhagyásunkkal – szeptembertől levelezőn elkezdte a gyógypedagógiai főiskolát. Nem várt módon a levelezőképzés a teljes pénteki napokat igénybe veszi. Hogyan "oldhatnánk meg" a péntekeket? Kiadható-e ezekre a napokra fizetés nélküli szabadság? Az arányos fizetéscsökkenésen kívül lehet más következménye ennek? "B tervként" szóba jött még a tanulmányi szerződés is. Egy ilyen szerződésben bármiben megállapodhatnak a felek?

Kérdés: Előző évi (szeptemberi) tanulmányi szerződést követően, januári sikeres vizsgán túl, egyik munkatársam februárban beadta a felmondását. Egyéves tanulmányi szerződést írt alá, így az még nem járt le. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? Jogos, ha az időarányos részt szeretné visszafizettetni az alkalmazottal, illetve a munkaidő-kedvezményt?

Kérdés: Milyen további költséget írhat bele a munkáltató a tanulmányi szerződésbe a tanfolyami díjon felül (pl. útiköltség, szállásdíj, a tanfolyam alatt járó munkabér)?

Kérdés: Egy levelező tagozaton főiskolát végző dolgozónk – akinek tanulmányi szerződése szerint le kell dolgoznia a távol töltött időt – vitatja, hogy a munkáltató ledolgoztathatja a tanulmányi távolléteket. A Kttv. 81. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata szerint: "A kormánytisztviselő köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát, kivéve ha tanulmányi szerződés alapján vesz részt a képzésben." Dolgozónk szerint az idézett rendelkezés azt jelenti, hogy annak a közszolgálati tisztviselőnek, akinek tanulmányi szerződése van, nem lehet előírni a tanulmányi célú mentesítés időtartamának ledolgozását.

Kérdés: Több munkavállalónk jelezte, hogy képezni szeretné magát, és érdeklődött, hogy ebben munkáltatóként tudnánk-e segítséget nyújtani nekik. Cégünk jelenleg nem engedheti meg, hogy anyagilag támogassa a munkavállalókat, de arra gondoltunk, hogy a képzések idejére fizetett szabadságot biztosítanánk, ahogy a vizsgára és a felkészülésre is, hiszen az nekünk is jó lenne, ha a következő években sokkal képzettebb munkaerő állna rendelkezésünkre. Ilyen feltételekkel köthetünk tanulmányi szerződést a munkavállalókkal?

Kérdés: A munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttem. Ebben szerepel, hogy nem illet meg a támogatás akkor, ha a tanulmányaimat nem megfelelő eredménnyel végzem, és ezért félévet vagy tanévet kell ismételnem. A szerződés előírja, hogy amennyiben az előírt időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, a szerződést a munkáltató megszüntetheti, én pedig köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatás összegét. A munkáltatóm az említettek alapján arra hivatkozva kéri a támogatás visszafizetését, hogy nem fejeztem be az előírt tanulmányi időn belül az iskolát, nem tudom bemutatni az oklevelet. Azt állítja: saját hibámból nem tudtam eredményesen teljesíteni a vizsgáimat, pedig a vizsgákra felkészülési időt ő biztosította, szabadságom alatt nem kellett munkát végeznem, és hogy a tanulmányaim nem megfelelő eredménnyel történő folytatása miatt jogosan követeli vissza a támogatást. Úgy gondolom viszont, hogy nem saját hibámból nem fejeztem be időben a tanulmányaimat, mivel egy másik betöltetlen állás miatt két éve a munkaidő-kedvezményt alig tudtam igénybe venni, elmulasztottam az óráim jó részét, a vizsgáimat is nemegyszer halasztanom kellett. Ennek alapján is jogszerűen kéri a munkáltatóm a támogatás összegét?

Kérdés: 2007-ben négy féléves, levelező tagozatos iskolai képzésre iratkoztam be, amelyre később tanulmányi szerződést is kötöttünk. Ebben szerepel, hogy amennyiben az előírt tanulmányi időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, és nem mutatom be az iskola elvégzését igazoló okmányt, akkor a munkáltató megszünteti a tanulmányi szerződést, és köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatást. Már két év letelt, de ehhez képest tanulmányaim felét teljesítettem csak. Cégünk forgalma tavaly jelentősen megugrott, ráadásul a kolléganőm is szülni ment és én vettem át a feladatait. A munkák miatt még a munkaidő-kedvezményt sem tudtam igénybe venni, az iskolai foglalkozásokon sem tudtam részt venni, a vizsgáimat halasztani kényszerültem, sőt a vizsgaidőszak alatt is számos alkalommal be kellett mennem a munkahelyemre. Ennek ellenére a munkáltatóm a tanulmányi szerződés fenti kikötésére hivatkozva felszólított a tandíj és tanulmányi szabadságra fizetett munkabér visszafizetésére. Mit tegyek, a szerződés alapján valóban köteles vagyok fizetni?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak ikrei születtek. Most kéri a munkaidő-kedvezményt, ami neki mint apának jár. Azonban szerinte 10 munkanap jár számára, mert ikrek után kétszeresen illeti meg a munkaidő-kedvezmény, hiszen a feladatok is megsokszorozódnak, szerintünk pedig csak 5 nap illeti meg. Kérdésünk, hogy hány nap szabadidőt kell számára biztosítanunk, és hogyan számoljuk a távolléti díj összegét?

Kérdés: A tanulmányi szabadsággal kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Egy honlapon közzétett információ, valamint az Mt. 115. §-a szerint a munkavállalót vizsgánként négy fizetés nélküli szabadnap illeti meg. A kérdésem: az említett négy nap vizsgákra vagy vizsgaidőszakokra vonatkozik?

Kérdés: Tanulmányi szerződés kivel köthető, illetve milyen kritériumai vannak? Ha valaki érettségit adó gimnáziumi képzésen vesz részt esti tagozaton, azzal köthető-e tanulmányi szerződés, illetve milyen munkaidő-kedvezmény adható? Úgy vélem, hogy a titkársági ügyintéző munkakörben dolgozó esetében alapkövetelmény lenne az érettségi megléte. Az érettségi szakmának minősül? Az Mt. 110. § (1) bekezdésében az áll, hogy a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Az érettségire ez vonatkozik?