Pihenőidőre elrendelt túlóra munkaidőkeretben

Kérdés: Úgy is meghatározható a munkaidőkeret, hogy ne egy naptári éven belül legyen mind a négy hónap? Például, idén novembertől tartana 2020 februárjáig. Úgy kalkulálunk, hogy a keretben nem tudjuk majd biztosítani teljes egészében a munkavállalót megillető heti pihenőidőt. Ha a keret átlagában a pihenőnapot vagy a 48 óra pihenőidőt nem kapta meg a munkavállaló, akkor a keret zárásakor fizetnem kell neki pihenőnapi pótlékot az elmaradt pihenőidő helyett? Ha esetenként még a 40 óra pihenőidőt sem kapják meg a dolgozók, de fizetünk pihenőnapi pótlékot, akkor az jogilag helyes eljárás? Lehet-e a pihenőnapi túlóra helyett két pihenőnapot adni bérpótlék nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...naptári év között. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is biztosítani kell a munkavállaló számára a törvényben előírt minimális heti pihenőidőt. Ez egyrészt beosztható heti két pihenőnapként, azzal, hogy e napok egyenlőtlenül is biztosíthatók (pl. a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Osztott munkaidő – kollektív szerződés alapján a közlekedési ágazatban

Kérdés: Az Mt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján a kollektív szerződés a közlekedési ágazatok szinte valamennyi munkaköreiben lehetővé teszi azt, hogy az érintett munkavállaló megkérdezése és beleegyezése nélkül állapítson meg osztott munkaidőt. De vajon az ilyen módon bevezetett osztott munkaidőnek kötelező (alapelvi) előfeltétele-e az, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen arra, hogy haza tudjon menni a "kieső" időben, vagyis a tartózkodási helyet ne a munkáltató határozza meg? Mi van akkor, ha a munkavállaló a munkahelyétől távol lakik, és emiatt a munkahelyét nem tudja elhagyni, és ott helyben kénytelen eltölteni a köztes időt? Például a munkavállaló minden harmadik nap reggel 7 és másnap 7 között végez munkát, 22 és 4 óra közé esik az osztott munkaidő munkamentes része. Ebben az esetben a "kieső idő" munkaidőnek minősül, vagy talán ügyeletnek? Ha ez esetleg mégis jogszerűen minősülne ügyeletnek, akkor az évi 250 (300) órás korlát "megkerülése" végett "átnevezhető-e" a kollektív szerződésben ez a konstrukció készenlétnek, ha a munkavállaló tényleg nem tud hazamenni? Ha igen, akkor miért?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani (Mt. 100. §). A közlekedési ágazatban foglalkoztatott munkavállaló esetén az osztott napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Tizenkét havi munkaidőkeret kölcsönzött munkavállalóknak

Kérdés: Kölcsönvevőként foglalkoztatunk munkavállalókat. A nálunk hatályos kollektív szerződés alapján elrendelhetünk-e 12 havi munkaidőkeretet a kölcsönzött kollégáknak, vagy sem? Kérem szíves álláspontjukat a kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn [Mt. 214. § (1) bek. b) pont].Ugyan a kölcsönvevő lesz jogosult a kikölcsönzés tartama alatt a munkaidővel és pihenőidővel, ezek nyilvántartásával kapcsolatos, a munkáltatót megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket gyakorolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Megszakítás nélküli munkarend fogalma és bevezetése

Kérdés: A megszakítás nélküli munkarendet bevezethetik-e egyoldalúan, szerződésmódosítás nélkül? Mi ez a munkarend, milyen feltételek mellett vezetheti be a munkaadó?
Részlet a válaszából: […] ...alakulásának kérdése lesz (azaz hogy rendszeresen váltakozik-e a munkavállaló napi munkaidejének kezdete, lásd az Mt. 141. §-át).A pihenőidők beosztása rugalmasabb: a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között elegendő nyolc óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] ...nem szabad megfeledkezni arról, hogy a 24 órás műszakot követő 48 óra "pihenés" kétféle jogi természetű lehet. Egyrészt heti pihenőidő, amire szabadság nem adható ki, másrészt viszont 0 órás munkanap is, amelyre adható szabadság).A másik lehetőség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Füstmentes munkahely – és a "füstbe ment cigiszünet"

Kérdés: 2015. február elsejével módosították cégünknél a munkaügyi szabályzatot, amelyben kitiltották a cég területéről a dohányzást. Ez igen kellemetlenül érinti a dohányzó kollégákat (kb. 30%-a az összlétszámnak). Milyen körülményekre lehetne hivatkozni, hogy a munkáltató mégis megengedje a munkahelyi dohányzást? Kell-e valamilyen kompenzációt adni amiatt, hogy mostantól a "cigiszünetet" is le kell dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...tilalom ellenére is kijelölnek dohányzóhelyet. Hangsúlyozni kell, hogy a dohányzásra tekintettel a munkavállalónak nem jár több pihenőidő. A munkáltató dohányzás céljára nem köteles több munkaközi szünetet biztosítani, mint amennyi a törvény szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Meleg üzemi minősítés

Kérdés: Vállalatunknál új, modernebb hőkezelő üzem épült, amelyben sokkal komfortosabb a munkavégzés. Ugyanakkor a vállalat vezetése erre hivatkozva meg akarja szüntetni azokat a kedvezményeket, amelyek a meleg üzemi környezetben dolgozóknak eddig jártak. Milyen kritériumai vannak a meleg üzemmé nyilvánításnak? Milyen feltételekkel vonhatja meg a munkáltató az eddig biztosított meleg üzemi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzése céljából különféle munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Így például óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, védőitalt kell biztosítani, és meg kell teremteni a hőalkalmazkodás feltételeit. A rendelet 2. sz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Osztott napi munkaidő

Kérdés: Az osztott munkaidőt a kollektív szerződésben lehet-e szabályozni, vagy csak a munkavállalóval kötött megállapodással? Melyek az osztott munkaidő szabályai az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani. A felek megállapodásán a munkáltató és a munkavállaló megállapodása értendő. Miután az osztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Éves 200 órás túlórakeret

Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...túlórát mint rendkívüli munkavégzést a munkáltatórendelheti el az Mt.-ben foglalt keretek között, a megfelelő pihenőidő -amelynek a legalább napi tizenegy óra egybefüggő időtartamot, osztott napimunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a nyolc óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésében a munkaidővel kapcsolatosan ez a két mondat szerepel. "A munkavállaló napi munkaideje 8 óra, heti munkaideje 40 óra. A munkavállaló heti pihenőnapjai: szombat és vasárnap." Kollektív szerződésünk nincs. Tervezzük, hogy a hatékonyabb munkaidő-gazdálkodás végett áttérünk a munka­időkeretben való foglalkoztatásra. Ehhez kell-e módosítanunk a munkaszerződéseket? Be kell-e szereznünk a munkavállaló, illetve a szakszervezet előzetes egyetértését?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatótnem köti, a munkáltató attól eltérő döntést is hozhat [Mt. 21. § (2) bek.].Megjegyezzük, a munkaidőkeret a heti pihenőidő rugalmasabbkiadását is lehetővé teszi, különösen a heti pihenőnapok összevonása révén (Mt.124. §). Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
1
2