10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Üzemitanács-választás – kötelezettség és megsértése szankció nélkül
Kérdés: 200 fő munkavállalót foglalkoztató cég esetén kötelező-e üzemi tanácsot választani? Az Mt. csak lehetőséget biztosít a munkavállalók részére? A vállalatnál egyébként szakszervezet működik, amellyel kollektív szerződést kötött a munkáltató.
2. cikk / 10 Munkaruhával kapcsolatos munkaadói szabályozás
Kérdés: Mi a megfelelő eljárási rend a munkaruha kiosztására vonatkozóan? Belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben érdemes a részleteket rögzíteni? Szükséges-e átvételi elismervényt aláíratni minden egyes munkavállalóval az átvett munkaruha kapcsán, abban részletezve, hogy miből, mennyit, milyen értékben, mikor vett át, mennyi a kihordási idő, illetve nyilatkoztatni arról, hogy munkaviszonya megszűnésekor a munkaruhát tisztán leadja, vagy tudomásul veszi, hogy ellenkező esetben a munkaruha értékének időarányos részével tartozik a munkáltatónak?
3. cikk / 10 Adminisztratív teendők – kiküldött munkavállalók fogadása esetén
Kérdés: Társaságunk májusban több szlovák munkavállalót fog foglalkoztatni, akiket egy szlovák munkaerő-kölcsönző cég bocsát a rendelkezésünkre. Van-e valamilyen adminisztratív kötelezettségünk a foglalkoztatásuk előtt, illetve alatt a magyar hatóságok felé?
4. cikk / 10 Munkáltató és szakszervezet összefonódása
Kérdés: Jogszerű-e az, hogy a főnököm és a szakszervezeti bizalmi egy és ugyanazon személy?
5. cikk / 10 Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról
Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
6. cikk / 10 Kollektív szerződések bejelentése
Kérdés: Cégünknél először kötöttünk kollektív szerződést a szakszervezettel, ami januártól hatályba is lépett. Most vettük észre azonban, hogy nem jelentettük be a minisztériumnak. Jár-e ezért valamilyen büntetés egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során?
7. cikk / 10 Munkaügyi bírság szakszervezet el nem ismerése miatt
Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet bejelentése alapján eljárt munkaügyi hatóság a Met. 3. § (1) bekezdés n) pontja alapján bírságot szabott ki azon az alapon, hogy a szakszervezetet a cég nem tekintette képviselettel rendelkező szakszervezetnek. Ugyanakkor a szakszervezet által benyújtott kifogást a cég nem utasította el, egyeztetést kezdeményezett, és a tárgyalásokat lefolytatta, így nem értjük a bírság kiszabásának indokát. Van értelme bírósághoz fordulni a határozat ellen?
8. cikk / 10 Felügyelőbizottság – létre kell-e hozni az üzemi tanácsot?
Kérdés: Társaságunk az idei évben 250 fő munkavállalót foglalkoztatott teljes munkaidőben; várhatóan az év végi létszám is 200 fő felett lesz. Ilyen esetben kötelező-e felügyelőbizottságot létrehoznunk? Mi a helyzet akkor, ha nincs üzemi tanács a társaságnál; ebben az esetben üzemi tanács nélkül is kötelező a felügyelőbizottság működtetése? A társaságnak mint munkáltatónak kezdeményeznie kell az üzemi tanács létrehozását?
9. cikk / 10 Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága
Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
10. cikk / 10 Munkáltatói e-mail ellenőrzés – a személyiségi jogok megsértése?
Kérdés: A munkáltatóm a közelmúltban ellenőrzést tartott, aminek a keretében végignézte a számítógépeket és az e-mailes levelezést. Ezt követően mindazokat, akik levelei között személyes tartalmú üzeneteket is talált, elbocsátással fenyegette meg. Összesen 17-en vagyunk ilyenek; mit tehetünk ez ellen? Valóban belenézhetett a munkáltató a levelekbe? Előzetesen erre vonatkozó tájékoztatást nem kaptunk, különben magánleveleinket sem innen küldtük volna el. Felháborítónak tartjuk a munkáltató eljárását, és szeretnénk bírósághoz fordulni.