Sérelemdíj és a munkához való jog sérelme

Kérdés: Munkahelyemen 2016. december 20-án – a próbaidő lejárta előtt két nappal – volt a téli szünet előtti utolsó munkanap. Reggel közölték, hogy nem véglegesítenek. A nap folyamán többféle papírokat aláírtunk (pl. leltárt). Csak napokkal később vettem észre, hogy a sétálópapírokon kívül nem kaptam meg a kilépőpapírokat (a tb-kiskönyvet, a személyijövedelemadó-igazolást, a közalkalmazotti igazolást, az igazolólapot az álláskeresési járadékhoz stb.). Januárban vártam egy darabig, közben néztem az álláshirdetéseket is, kerestem munkát. Január 23-án küldtem a volt munkáltatómnak egy felszólító levelet, amiben kértem a papírokat, valamint bejelentettem sérelemdíj iránti igényemet is. A papírokat megküldték, a sérelemdíj iránti igényemet nem ismerték el, ezért bepereltem őket. A pert első fokon elvesztettem, mert az alperes kérésére nem tudtam megjelölni, milyen személyiségi jogomat sértette meg a munkáltató. Hiába mondtam a bíróságon, hogy a munkához való jogom sérült, ami a Ptk. 2:43. §-ának felsorolásából hiányzik ugyan, tehát "nem nevesített" személyiségi jog. A bíró azonban azt mondta, hogy olyan nincs. A tárgyaláson az alperesi képviselő elismerte, hogy törvényt sértettek velem szemben, mégis én vesztettem el a pert.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy nincs módunk a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt folyamatban lévő munkaügyi perben született ítéletét értelmezni, csupán a rendelkezésre álló adatok alapján fejtjük ki a véleményünket. A munkához való jog értelmezése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek

Kérdés: Csonkolásos munkahelyi baleset ért, a munkáltatónál azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet, mentőt se hívtak, és nem tájékoztattak arról sem, hogy mi a teendőm. Milyen jogaim vannak, mit tehetnék?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben okozott teljes kárát [Mt. 166. § (1) bek., 167. § (1) bek.]. A vagyoni károk, pl. felmerült kár, elmaradt haszon (jövedelem)] megtérítése, valamint a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos sérelemdíj iránt a károkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Áthelyezés időpontjának meghatározása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató áthelyezés céljából kívánt "kikérni" egy közalkalmazottat egy másik, szintén Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatótól. A közalkalmazott október 7-én tanúk jelenlétében tájékoztatta a vezetőséget arról, hogy október 15-ével már a másik munkáltatónál kezdene. A vezetőség ezt tudomásul is vette, nem volt ellenvetésük, mégis a kikérő és az október 12-i háromoldalú megállapodás megérkezése után válaszlevelükben egy hónappal meghosszabbították az átadó munkáltatónál még eltöltésre kötelezett időt, arra hivatkozva, hogy csak október 12-ével jutott a tudomásukra. (Régi gyakorlat az átadó munkáltatónál, hogy általában egy hetet kér a közalkalmazott munkakörének átadásához, és még soha nem volt példa ilyen hosszú időre történő kötelezésre.) Az átvevő munkáltató joggal érezte úgy, hogy az átvenni kívánt közalkalmazott nem tájékoztatta időben vezetőit, ezért került sor a kellemetlen helyzetre, illetve felmerült a közalkalmazott megbízhatóságának kérdése is. A közalkalmazott illetménye jóval magasabb lenne az átvevő munkáltatónál, ami így jövedelemkiesést jelent a számára. Az áthelyezés elindítása óta a negatív megkülönböztetésre, megaláztatásra is alkalmanként sor kerül. Van-e valamilyen lehetőség, hogy a közalkalmazott az őt ért kellemetlenségek miatt munkaügyi pert kezdeményezzen?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. értelmében áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia [Kjt. 26. § (1) bek.]. A törvény ki is emeli, hogy az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Járadékigény visszamenőleges érvényesítése – a Ptk.-ra tekintettel

Kérdés: Az Mt. nem tartalmaz arra vonatkozóan szabályt, hogy a járadékigény 6 hónapnál régebbi időre csak korlátozásokkal érvényesíthető. A Ptk.-ból pedig kikerült a régi Ptk. 280. §-ának (3) bekezdésében foglalt, a tartásdíj, az életjáradék és a baleseti járadék teljesítési idejére vonatkozó általános szabály. A 6 hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékra vonatkozó korlátozó rendelkezés jelenleg csak az életjáradéki szerződésnél van [Ptk. 6:497. § (3) bek.]. Az Mt. 177. §-a által is alkalmazni rendelt Ptk.-szabályok (6:518-534. §) sem rendelkeznek a visszamenőleges igényérvényesítés korlátozásáról. Fentiek értelmében tehát mindez azt jelenti, hogy elmaradt járadékot (jövedelempótló, illetve tartást pótló járadékot) visszamenőlegesen 3 évre lehet érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi igény három év alatt évül el. Kivétel, hogy a bűncselekménnyel okozotta) kár megtérítésére vagyb) személyiségijog-sértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetéséreirányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Azonnali hatályú felmondás – a kétszeres alkalmazás tilalma

Kérdés: Sok munkavállalót foglalkoztató cég vagyunk, és a tevékenységünk jellegéből adódóan nagyon nagy nálunk a fluktuáció. A nyár folyamán egy alkalommal sajnos csak szóban közöltük egyik munkavállalónkkal, hogy azonnali hatállyal megválunk tőle. Ez a munkavállaló most pert indított jogellenes munkaviszony-megszüntetésre hivatkozva. Tudjuk-e esetleg orvosolni a korábbi mulasztást, ha mostani dátummal kiküldjük neki az indokolt, írásbeli azonnali hatályú felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt [Mt. 82. § (1) bek.]. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét [Mt. 82. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.