7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Munkahelyen töltendő idő – a munkaidő után
Kérdés: Meghatározhatja-e a munkáltató (szóban, nem írásban!), hogy a munkaidő vége után mi az a legkorábbi időpont, amikor a dolgozó a kapun kiléphet (a telepet elhagyhatja)? Ha a munkaidőnek 16 órakor van vége, akkor köteles-e a dolgozó 16:20-ig a területen tartózkodni? (A pluszidő nincs fizetve!).
2. cikk / 7 Béradatok bizalmas kezelése
Kérdés: Milyen jogszabályra lehet hivatkozni, ha törvénysértő módon egy iskolában az intézményvezető-helyettes – régebben igazgatóhelyettes – általa és bárki által megtudható módon adja át minden kollégának, minden hónap elején a kifizetett bérekről szóló jegyzéket?
3. cikk / 7 Kölcsön- vagy munkabértartozás
Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
4. cikk / 7 Felelősség gázolásos baleset esetén
Kérdés: Mozdonyvezető kollégánk hónapokkal ezelőtt gázolt az egyik szerelvénnyel. Ugyan a vizsgálatok megállapították, hogy nem volt hibás (öngyilkosságról volt szó), de lelkileg rettenetesen összetört, többet képtelen ilyen munkakörben dolgozni. Arra tekintettel, hogy át kell képeznie magát, és újra kell kezdenie a szakmai karrierjét, valamint a pszichológiai megterhelése miatt, kártérítést, illetve sérelemdíjat kér. Hivatkozhatunk arra, hogy a munkáltató nem köteles ezeket megfizetni, mivel a káresemény a munkáltató ellenőrzési körén kívüli volt?
5. cikk / 7 Sérelemdíjra jogosultság felmondáskor
Kérdés: A munkáltatóm felmondott nekem az ünnepek előtti utolsó munkanapon. A felmondását átszervezéssel indokolta. Meg is mutattam egy szakembernek, azt mondta, hogy jogszerű a felmondás. Ugyanakkor nem tartom tisztességesnek, hogy éppen egy komoly üzletkötés közepette, az ügyfelek előtt rúgott ki. Szerintem ez rendkívül megalázó, főleg úgy, hogy ha a szakmában maradok, akkor rendszeresen találkozom ezen ügyfelekkel. Ez az eljárás sem teszi jogellenessé a felmondást? Nem jár semmilyen kártérítés az ilyen megalázásért?
6. cikk / 7 Diákmunka – ha a szolgáltatás fogadója nem foglalkoztat tovább
Kérdés: Adatfeldolgozó tevékenységre diákmunkásokat alkalmazunk, akiket diákszövetkezet küld ki hozzánk. A diákok a szövetkezettel állnak munkaviszonyban, nem velünk. Egyikük a munkavégzés során olyan módon járt el, hogy közöltük a diákszövetkezettel, nem kívánjuk őt tovább foglalkoztatni. Erre beperelt minket, a diákszövetkezettel egyetemben, és egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozva továbbfoglalkoztatását kérte, és kártérítési követeléssel állt elő. A perben nekünk kellene bizonyítani, hogy nem különböztettük meg hátrányosan. Mi úgy véljük, ehhez a perhez nincs közünk. Milyen jogi védekezéssel élhetünk?
7. cikk / 7 Azonnali hatályú felmondás – a kétszeres alkalmazás tilalma
Kérdés: Sok munkavállalót foglalkoztató cég vagyunk, és a tevékenységünk jellegéből adódóan nagyon nagy nálunk a fluktuáció. A nyár folyamán egy alkalommal sajnos csak szóban közöltük egyik munkavállalónkkal, hogy azonnali hatállyal megválunk tőle. Ez a munkavállaló most pert indított jogellenes munkaviszony-megszüntetésre hivatkozva. Tudjuk-e esetleg orvosolni a korábbi mulasztást, ha mostani dátummal kiküldjük neki az indokolt, írásbeli azonnali hatályú felmondást?