Jogellenesen alkalmazott hosszabb teljes munkaidő elszámolása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződése úgy szól, hogy a napi munkaidő mértéke az általános teljes napi munkaidő (8 óra), havi alapbérrel, munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett. A munkaszerződés nem említi, hogy a munkakör készenléti jellegű munkakör lenne, továbbá a felek hosszabb teljes napi munkaidőben (12 óra), és így a beosztás szerinti hosszabb napi munkaidőben (24 óra) sem állapodtak meg. A gyakorlatban azonban a munkavállaló munkaideje úgy került beosztásra, hogy 24 órát dolgozott, majd 48 óra szabadidő jött, majd egy év elteltével úgy módosult ez a beosztás, hogy 24 órát dolgozott, amit 72 óra szabadidő követett. A munkabér kifizetése mégis napi 8 órának megfelelően történt, havibérként, valamint figyelembe vették az éjszakai pótlékot. A munkavállaló munkaideje tehát annak ellenére került 24 órára beosztásra, hogy a feltételei nem álltak fenn. Ebben a helyzetben a munkavállaló milyen pótlékokra lett volna jogosult, hogyan kellett volna a munkaidőt elszámolni? Egyik számítás: 24 órából 8 óra rendes munkaidő szerinti díjazás, 4 óra rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és 12 óra ügyeleti pótlék. Másik számítás: a munkaidőkeretben figyelembe veszem, hogy mennyi a teljesítendő órák száma, abból hányszor 24 órát teljesített, és a munkaidőkereten felül teljesített órákat "rendkívüli munkaidő" bérpótlékkal veszem figyelembe. Amennyiben egyik sem helyes, kérem tanácsukat, hogy milyen elszámolás szerinti igény támasztható a munkáltatóval szemben.
Részlet a válaszából: […] ...Ellenőrizni kell, hogy a munkavállaló a napi 8 órás szerződés szerinti munkaideje alapulvételével hány órára volt beosztható az egyes munkaidőkeretek alatt [Mt. 93. § (2) bek.]. Amennyiben a munkavállaló több órára volt beosztva, mint az így adódó óraszám,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Csomag jogellenes átkutatása és a sérelemdíjra való jogosultság

Kérdés: Munkavállalóinkat szúrópróbaszerűen szoktuk ellenőrizni a gyárból való kilépéskor, és ilyenkor a csomagjuk kinyitására hívjuk fel őket. Az egyik munkavállalónk esetében ez meg is történt, de utólag a HR-en keresztül a munkáltatóval szembeni sérelemdíj iránti igényt terjesztett elő, arra hivatkozással, hogy az ilyen csomagátvizsgálás nem felel meg az adatvédelmi szabályoknak, így a személyiségi jogát sérti. Igaza lehet?
Részlet a válaszából: […] ...a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges [Ptk. 2:52. § (1)-(2) bek.].Az egyes munkavállalók táskáinak szúrópróbaszerű ellenőrzése, ha az azzal kapcsolatos személyes adatkezelés jogalapja, célja nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Lakcímadat közlése a munkáltatóval

Kérdés: Amennyiben lakcímet változtatok, köteles vagyok-e ezt a változást a munkáltatómnak bejelenteni? Magánéleti okokból nem szeretném, mert félek, hogy egy bizonyos személy a munkáltatómtól megtudja az új címemet. Lehet következménye annak, ha a tájékoztatást nem teszem meg?
Részlet a válaszából: […] ...mindenképpen ilyennek minősül, hiszen ennek ismerete szükséges lehet a munkáltató számára ahhoz, hogy a munkavállalónak eljuttassa egyes, a munkaviszonyhoz kapcsolódó jognyilatkozatait, illetve ennek ismerete a kapcsolattartás és a felek közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Munkavállaló felelősségre vonása kötelezettségszegés hiányában

Kérdés: Egy taxitársaságnál dolgozom szerződött partnerként mint ellenőr. Ennek során feladatom a kollégák engedélyeinek, ruházatának, ápoltságának, viselkedésének ellenőrzése, esetleg szankcionálása. A munkámat kiválóan végeztem, többször felkértek pluszfeladatokra, jutalmaztak érte, és dicséretben is részesítettek. Sajnos az ellenőrzéseim során olyan személyeknél is találtam hibát, akik a főnökséggel közeli barátságban vannak. Ezeket (pl. drogfogyasztás, ittas vezetés, fuvarkisajátítás, trehány, rendetlen fuvarozás stb.) jeleztem is, de ezzel "darázsfészekbe nyúltam". A taxitársaság vezetője felhívott, konferenciabeszélgetés keretében az etikai bizottság vezetője előtt megfenyegetett engem, a családom, a karrierem, az engedélyeim, a megélhetésem. Ezt követően a saját ellenőr kollégáimat állították rám, hogy keressenek valamit, ami alapján be lehet rángatni fegyelmi tárgyalásra. Találtak is egy olyan esetet, amiben korábban pár nappal megszüntető határozatot hoztak. Engem berendeltek fegyelmi eljárásra. Ez alatt a pár nap alatt nem tudtam elvégezni a munkámat rendesen, nem tudtam szolgáltatni, amiért havi díjat fizetek, megfélemlítettek. Féltem a feleségem, hogy rajta állnak bosszút, mert ő is ennek a cégnek a szerződött partnere. Mit tudok tenni?
Részlet a válaszából: […] ...az erre el ő írt szabályok szerint teljesíti, nem beszélhetünk munkavállalói kötelezettségszegésr ő l. Önmagában az, hogy Ön egyes kollégáknál szabálytalanságokat tárt fel, és ezt jelentette, nem eredményezheti azt, hogy a munkáltató munkaviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszából: […] ...a kölcsöntartozások rendezését ez idő alatt azonban kifejezetten tiltja a törvény, mivel bizonyos tartozások kifizetésével az adós cég egyes hitelezőket (esetünkben a kölcsöntartozást követelő munkavállalókat) más hitelezőkkel szemben kedvezőbb helyzetbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Új Ptk. a közszolgálatban

Kérdés: Kérjük, foglalják össze számunkra, hogy az új Ptk. március 15-étől mennyiben érinti a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatókat!
Részlet a válaszából: […] ...Kttv.-t ettől az időponttól az egyes törvényeknek az új Ptkmódtv. módosítja. Az egyik lényeges módosítás, hogy a rendeltetésellenes joggyakorlás helyett az új Ptk. a joggal való visszaélés fogalmát vezeti be; ezzel összefüggésben a Kttv. 10. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.