Munkavédelmi célú szemüveg költségének térítése

Kérdés:

Képernyős munkakörben kötelező munkavédelmi szemüveg juttatása a munkavállalónak. Belső szabályzatban meghatározhatja a munkáltató a maximális keretösszeget, melynek erejéig megtéríti a munkavállaló ilyen célú költségeit? Kötelezhető a munkavállaló arra, hogy a szolgáltatónál az elszámolható maximális összeg miatt bontott számlát kérjen (munkáltatónak leadás céljából + a maradék összeg, melyről nem adhat le elszámolást)? Vagy törvénybe ütközik, és a szemüveg teljes költségét állnia kell (ami egyénenként nagyon eltérő lehet)?

Részlet a válaszából: […] ...indokolt költséget megtéríteni [Mt. 51. § (2) bek. a) pont]. Ennek részletszabályát határozta meg a jogalkotó a kép­ernyő előtti munkavégzésekre vonatkozóan, amikor kimondta, hogy ha a – munkaköri alkalmassági vizsgálathoz kapcsolódó – szemészeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Pedagógus lemondása 2023-ban

Kérdés:

Általános iskolai angol–német szakos tanárként dolgozom egy állami iskolában, 2014. szeptember 1-je óta. Most, hogy megjelent a pedagógus-életpályáról szóló új törvény, úgy döntöttem, a következő tanévtől máshol, egy magánnyelviskolánál kívánok elhelyezkedni. Azt olvastam, hogy nekem csak egy hónapos lemondási idő jár. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban, mivel kell számolnom?

Részlet a válaszából: […] ...felmondásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lemondási (felmondási) ideje egy hónap, és erre az időre a munkavégzési kötelezettsége alól mentesül. A 2014. szeptember 1. óta fennálló közalkalmazotti jogviszonyt a Kjt. 28. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Szabadságkiadás – eltérés megállapodással a legrövidebb egybefüggő időtartamtól

Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján – eltérő megállapodás hiányában – a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Minősíthető-e a felek közötti megállapodásnak, ha a munkáltató az alábbi szövegezést a munkavállalói tájékoztatóba foglalja bele: "Felek megállapodnak, hogy az egybefüggően kiadandó szabadság hossza a munkáltató szabadságolási ütemterve, illetve a felek egyeztetése alapján kerül meghatározásra, mely következtében az egybefüggő szabadság hossza az Mt.-ben előírtakhoz képest rövidebb is lehet". A munkavállaló pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. Véleményem szerint a tájékoztató nem megfelelő erre a célra, hisz az abban foglalt, Mt. előírásai szerint összeállított tartalmat a munkáltató határozza meg, a munkavállalóval nem kell megegyeznie róla. A munkavállaló aláírása az átvételt, a pontok megismerését igazolja, ami nem feltétlenül jelenti az abban foglaltakkal való egyetértését is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabály szerint a szabadság legrövidebb egybefüggő időtartamára vonatkozó szabálytól a felek megállapodásukkal eltérhetnek [Mt. 122. § (3) bek.]. A törvény e megállapodáshoz semmilyen formai követelményt nem támaszt, az tehát akár szóbeli is lehet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Város-falu-város vonalon buszjegy, illetve vonaljegy elszámolható-e, amennyiben a dolgozó csak azon az útvonalon tudja megközelíteni a munkahelyét, és a faluból céges autóval tovább tudják szállítani a másik városba, a munkavégzés helyére, mely a város közigazgatási határán kívül helyezkedik el? Innen a dolgozó céges autóval utazik tovább. Jól gondoljuk, hogy a 9 Ft/km költségtérítés már nem jár neki, hiszen az utazást a munkáltató saját költségén biztosítja? Ha nem céges autóval szállítanák tovább a munkahelyére, járna a költségtérítés neki, vagy csak a buszjegy árának megtérítését kérheti ilyen esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...regionális és elővárosi autóbuszjáraton,c) elővárosi vasúton (HÉV-en),d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy révenutazik a munkavégzés helyére (illetve onnan haza). Az elszámoláshoz elegendő a jegy, illetve a bérlet [39/2020. Korm. rendelet 3. § (1)-(2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Önként vállalt túlmunka elrendelése és nyilvántartása

Kérdés: Az önként vállalható túlórával együtt évi 400 óra túlórát rendelhetünk el, amivel majdnem minden hétre 48 óra munkaidőt írhatunk elő. Ez így jogszerű? Ezeket az órákat külön kell feltüntetnünk? Kell-e írásbeli elrendelés a túlórához?
Részlet a válaszából: […] Bármely munkáltató jogosult évente 250 óra rendkívüli munkaidőt elrendelni, amelyhez a felek kifejezett megállapodása alapján további önként vállalt 150 óra adódhat. A rendkívüli munkaidő éves maximumára vonatkozó szabályokat arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Távozó munkavállaló helyettesítése

Kérdés: A kolléganőm felmondott, és nekem kell elvégezni az ő feladatát is. Az új számítógépes rendszert és a munkáját is meg kell tanulnom mindössze egy hónap alatt. Harmincnégy éve dolgozom ennél a cégnél. Mit tehetek? Úgy érzem, nem tudom így tovább végezni a munkámat.
Részlet a válaszából: […] ...irányadó szabályok szerint teheti ezt meg. Átmenetileg kötelezheti akár a munkaszerződéstől eltérő munkakörben történő munkavégzésre is. Az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Munkaközi szünet: az egybefüggő húsz perc kiadása

Kérdés: Az Mt. 103. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A (6) bekezdés szerint ettől el lehet térni, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Cégünknél a két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalóink összesen 30 perc szünetet kapnak, amely része a 8 órás napi munkaidőnek. A szüneteket három részletben veszik ki, a következőképpen: 7:30-7:35; 9:00-9:10; 11:45-12:00-ig. A munkavállalók kérésére biztosítunk reggel öt perc szünetet, a 20 perces ebédszünet rovására. A tízperces reggeliszünetből, rövidsége miatt, már nem szerettünk volna elvenni. A szünetrend elfogadásáról, annak kifejezetten munkavállalói kérésre történő, a 103. § (6) bekezdésétől eltérő kiadásáról nyilatkoztattuk munkavállalóinkat. Jogszerűen járunk el, ha a fentiek szerint adjuk ki a szüneteket, amelyben nincs egybefüggő 20 perces munkaközi szünet? Minősülhet-e az ily módon kialakított szünetrend a munkavállaló javára történő eltérésnek? Amennyiben kiadható a fentiek szerint a munkaközi szünet, akkor annak elfogadására elegendő a ráutaló magatartás, vagy szükséges erről különmegállapodást kötni? Ha szükséges, akkor minden újonnan létesített munkaviszonynál külön-külön, vagy elegendő évente egy alkalommal egy, a munkavállalók által közösen aláírt nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] A munkaközi szünet törvényi szabályaitól a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a munkavállaló javára eltérhet. Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni (Mt. 135. §, 43. §). A kérdés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Munkaközi szünet eltérő meghatározása

Kérdés: Cégünknél a munkaidő egy műszakos munkarendben napi 8 óra, amely 7 órától 15.30 óráig tart, a munkaközi (ebéd-) szünet 30 perc. A hamarosan bevezetésre kerülő két műszakos munkarend csak a munkavállalók egy meghatározott körét (nem munkakörhöz kapcsolódóan) érinti, mely esetben a délutános műszakban a kollégák 14 órától 22 óráig fognak dolgozni. Ők tehát nem "dolgozzák le" az ebédidőt, míg a délelőttös műszak (az egy műszakos munkarendben dolgozókhoz hasonlóan) igen. Amennyiben a felek nem állapodtak meg az Mt. 103. §-ában meghatározott 20 perces munkaközi szünetnél hosszabb időtartamról, úgy kötelezhető-e a munkavállaló 15.30 óráig munkavégzésre, vagy csak 15.20 óráig? Sért-e bármilyen jogelvet, jogszabályt a délelőttös és délutános műszak közötti megkülönböztetés?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 103. § (3) bek.]. A kérdéses beosztás esetén ilyen megállapodás hiányában a munkavállaló nem kötelezhető 15.20 perc után munkavégzésre, feltéve, hogy valóban csak 20 perc szünetet vett igénybe. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a hosszabb munkaközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Kinevezés egyoldalú módosítása

Kérdés: Közalkalmazottként egy szociális intézetben vagyok gépkocsivezető, egy tizenhét személyes kisbuszt vezetek immáron tizenhét éve. Elrendelheti-e a munkáltatóm, hogy a jövőben karbantartóként foglalkoztat, és csak esetenként kell vezetnem?
Részlet a válaszából: […] ...szabály szerint csak írásban lehetséges. Egyoldalú módosítás esetén Ön jogszerűen tagadhatja meg a karbantartó munkakörben való munkavégzésre kötelező munkáltatói utasítást.Ha az egyoldalú módosítással Ön nem ért egyet, jogosult harminc napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Fizetési felszólítás jogellenes munkavállalói felmondás okán

Kérdés: A télen elhelyezkedtem asszisztensként egy cégnél. Február 14-éig tartott a próbaidőm. Nagyon rossz volt a légkör, ezért úgy döntöttem, hogy február 17-én már nem megyek be dolgozni. A következő héten a munkáltatóm elküldte a kilépőpapírjaimat, és kaptam egy felszólító levelet is, amiben egyhavi munkabér megfizetésére hívott fel, mert nem szabályosan mondtam fel. Megteheti ezt a munkáltató, hogy azok után, amilyen légkört teremtett, még ő követel pénzt tőlem?
Részlet a válaszából: […] ...közölhető jogszerűen. Ön ráutaló magatartással – azzal, hogy a munkaviszony megszüntetésének szándékával nem jelent meg többé a munkavégzési helyen – jogszerűen nem szüntethette meg a munkaviszonyát. A munkaviszonya a próbaidő tartama alatt lett volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
1
2