2 talált cikk a ráutaló magatartás , hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 103. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A (6) bekezdés szerint ettől el lehet térni, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Cégünknél a két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalóink összesen 30 perc szünetet kapnak, amely része a 8 órás napi munkaidőnek. A szüneteket három részletben veszik ki, a következőképpen: 7:30-7:35; 9:00-9:10; 11:45-12:00-ig. A munkavállalók kérésére biztosítunk reggel öt perc szünetet, a 20 perces ebédszünet rovására. A tízperces reggeliszünetből, rövidsége miatt, már nem szerettünk volna elvenni. A szünetrend elfogadásáról, annak kifejezetten munkavállalói kérésre történő, a 103. § (6) bekezdésétől eltérő kiadásáról nyilatkoztattuk munkavállalóinkat. Jogszerűen járunk el, ha a fentiek szerint adjuk ki a szüneteket, amelyben nincs egybefüggő 20 perces munkaközi szünet? Minősülhet-e az ily módon kialakított szünetrend a munkavállaló javára történő eltérésnek? Amennyiben kiadható a fentiek szerint a munkaközi szünet, akkor annak elfogadására elegendő a ráutaló magatartás, vagy szükséges erről különmegállapodást kötni? Ha szükséges, akkor minden újonnan létesített munkaviszonynál külön-külön, vagy elegendő évente egy alkalommal egy, a munkavállalók által közösen aláírt nyilatkozat?

Kérdés: Szerszámkészítő vagyok egy jó nevű kft.-nél, amely formák és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Jeleztem a főnökömnek, hogy kitaláltam egy formatisztítási eljárást, ami idő- és költségtakarékos. Bemutattam és jónak találta. Biztatott, hogy újítás is lehet belőle. Jelezte is a főnöke felé. Azóta csönd van, sőt, minden munkámba belekötnek. Már az is elhangzott, hogy "úgysem lesz belőle semmi", meg hogy "sehol sincs leírva". Hogyan kell eljárnom az újítással kapcsolatban? Milyen lehetőségem van arra, hogy az ötletem idő előtti bevezetését megakadályozzam?