24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Prémium kitűzésének lehetőségei
Kérdés: Esetenkénti feladatok elvégzéséért kitűzhet-e prémiumot a munkáltató az alábbiak szerint? Egyoldalú kötelezettségvállalással, féléves időtartamra (vagy akár csak egy hónapra) leírja a területeket, ahol erre lehetőség van (pl. tmk-s karbantartók, délutáni műszak idején, ha hibát kell elhárítani). Kitűzött fix vagy órabérhez arányosított összeget kaphat a munkavállaló, és előre lehet rá jelentkezni; ilyenkor vállalás is kerülhet a szövegezésbe a munkavállaló részéről például, hogy 15 percen belül elkezdi a feladatvégzést?
2. cikk / 24 Jelenléthez kötött prémium kifizetése
Kérdés: Multinacionális áruházlánc prémiumfeladatot határoz meg különböző munkakörben dolgozó munkavállalók részére. A szabályzat alapján a prémiumra az adott hónapban csak az a munkavállaló jogosult, aki a hónapban három napnál többet nem hiányzott (az elfogadott hiányzások nevesítve vannak, azokban a keresőképtelenség – az üzemi baleset kivételével – nem szerepel). A gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy számos esetben előfordul, a munkavállaló a tárgyhónapban teljesíti az előírt prémiumfeladatot, esetleg túl is teljesít, de a prémiumot mégsem kapja meg, mert tényleges betegség miatt három napot meghaladóan keresőképtelen állományba kényszerült. Sért-e ez a munkáltatói megoldás valamilyen alapelvet?
3. cikk / 24 Osztályfőnöki feladatok ellátása – díjazás a szakképzésben
Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
4. cikk / 24 Helyettesítési díj betöltetlen álláshely vezetői ellátásáért
Kérdés: Egyik óvodánkban van egy betöltetlen óvodapedagógus-álláshely (két óvodapedagógus-hely van, ebből egy betöltetlen jelenleg, és egy óvodavezető dolgozik). Az óvodavezető pedagógusnak adhatunk-e helyettesítési díjat arra az időszakra, amíg az állást be nem töltjük? Ha nem, akkor milyen módokon lehet még a többletmunkát díjazni a dolgozónknak?
5. cikk / 24 Munkaköri feladatok bővülésének hatása a munka díjazására
Kérdés: Műszakvezetői munkakörben dolgozom. 2018-ban egy új területet akarnak hozzánk csatolni, ami teljesen eltérő jellegű technológia a mostani területeméhez képest, tehát nem pusztán bővítésről van szó. A beosztottjaim száma 14-ről 18-ra fog növekedni. A szerződésem megkötésekor ez még nem volt tervben, így abban nem is szerepel, még szóban sem említettek ilyet. Kérhetek-e ezért pluszbért? Van-e olyan szabály az Mt.-ben, hogy "több munkáért több bér jár"?
6. cikk / 24 Kollektív felelősség a munkaviszonyban
Kérdés: Felháborítónak tartottam a munkahelyemen dolgozó felettesem kollektív büntetéssel való fenyegetését. Szerintem ilyen megalázó fegyelmezés 2016-ban törvénysértő! Ha igazam van, kérem, legyenek szívesek az Mt. ide vonatkozó szabályait leírni!
7. cikk / 24 Anyagi jellegű fegyelmi szankció – az összeghatár kérdése
Kérdés: Miként értelmezendő az Mt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbér összegét? Helyes azon értelmezés, amely szerint ezen, egyhavi alapbér összegére vonatkozó korlát prémiummegvonás esetén is alkalmazandó? Azaz a prémium megvonása esetén a megvonás legfeljebb a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbérének megfelelő összeg erejéig terjedhet? Kérdésem indoka, hogy találtam olyan értelmezést, mely szerint adott esetben a munkavállaló a prémiumból teljes mértékben – azaz egyhavi alapbért meghaladó összegen felül – kizárható.
8. cikk / 24 Gazdálkodás eredményéhez kötött prémium
Kérdés: Egy prémiummegállapodásban a munkáltató jogszerűen kötheti a prémium kifizetését bizonyos mértékű gazdálkodási eredmény eléréséhez? Olvastam olyan szakmai álláspontot, mely szerint nem minősül prémiumnak az a díjazás, amely a munkáltató teljesítményéhez kötődik. A gyakorlatban azonban tipikus, hogy a munkáltató bizonyos mértékű üzleti eredmény hiányában nem fizet prémiumot.
9. cikk / 24 Jutalmazás tulajdonosi letiltása
Kérdés: Cégünk külföldi tulajdonosai olyan döntést hoztak, hogy költségcsökkentési okokból minden leányvállalatnál megtiltják az idei évben a jutalmak kifizetését. Lehetséges-e, hogy ennek ellenére a munkáltató az éves bérmegtakarítás terhére valamely más jogcímen (pl. egy törvény szerint nem kötelező bérpótlékként, teljesítményprémiumként) fizessen juttatást a munkavállalóknak?
10. cikk / 24 Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban
Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
