Munkaügyi felügyeleti hatáskörök

Kérdés: Súlyos munkaadói visszaélések után a problémáimat jeleztem a Munkaügyi Főfelügyelőségnek. Hét hónap után kaptam tőlük egy semmitmondó választ, melyből világosan kiderül számomra egy vezetői szintű, korrupciógyanús ügyintézés. Amennyiben nem akarom az ügyet szó nélkül hagyni, melyik az a felettes szerv, amelyikhez fordulhatok a bizonyítékaimmal a korrekt ügyintézés érdekében? Természetesen az OMMF nem jöhet szóba ezek után.
Részlet a válaszából: […] ...ennek jogutódja, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) – és amegyei kormányhivatalok munkaügyi felügyelőségei látják el a munkaügyiellenőrzési feladatokat. A Met. értelmében, ha a munkáltató megsérti amunkajogi szabályokat, a hatóság minden esetben ellenőrizhet annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Munkaszerződés a polgármesteri hivatalban

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló polgármesteri hivatalban – figyelemmel a Ktv. 1. § (9) bekezdésére – milyen feladatkörre és milyen feltételekkel alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...aközigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó érdemi feladatokat látjákel, az ügykezelők a közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeletitevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatokról gondoskodnak. Akérdésben is említett szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Munkaszerződés hosszabbítása

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?
Részlet a válaszából: […] ...két hónappal később ér véget. A többszörihosszabbítgatás viszont már itt is felvetheti az átminősítés kérdését.A munkaügyi ellenőrzés a munkaviszony létesítésével (amunkaszerződés megkötésével, módosításával) összefüggésben csak– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Igazolatlan távollét – rendkívüli felmondás

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYES-en van. Helyettesítésére – az ő javaslatára – a testvérét vettük fel üzletünkbe. Néhány napja azonban a testvér nem jött be a munkahelyére, nem végez munkát. Próbáltuk telefonon elérni és személyesen is felkeresni, de sikertelenül. A telefont volt munkavállalónk sem veszi fel, akit helyettesít. Mit tehetünk ebben a helyzetben, felmondhatunk a munkavállalónak jogszerűen? Sajnos nehezíti helyzetünket, hogy nem írtunk alá munkaszerződést.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalóval, afelmondás jogszerűségét vagy esetleges jogellenes voltát nem befolyásolja, deegy esetleges munka­ügyi ellenőrzés során szankcióra számíthat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Éjszakai pótlék elvétele mint büntetés

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy szociális otthonban, portás munkakörben, rendszeres túlórával. Egyik éjszaka a hajnali 4 órai ellenőrzéskor aludtam, ezért a büntetésem az, hogy a következő hónapban megvonták az éjszakát, csak nappal dolgozhatom. Ez nagy keresetkieséssel jár, kb. havi 14 ezer Ft mínuszt jelent nekem, miközben a váltótársaim jól járnak, szerintem nem megérdemelten. Büntethetnek-e bércsökkenéssel?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató jelen esetben nem tett mást, mint élt a munkaidő-beosztásijogával. Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 119. § (1) bekezdése szerintugyanis a munkáltató joga és egyben kötelezettsége is, hogy a munkaidőt a munkajellegére, valamint az egészséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Alacsony keresetűek munkabérének emelése elvárt mértékben

Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?
Részlet a válaszából: […] ...megállapíthat egy ún. elvárt munkabér-emelési mértéket, amely abruttó 300 000 Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges. Amunkáltató ezt az elvárt munkabéremelést köteles lesz végrehajtani a törvényhatálya alá eső, bruttó 300...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Leltárfelelősség munkaviszony megszűnése esetén

Kérdés: Egy munkavállalónkkal leltárfelelősségi megállapodást kötöttünk, és a leltári készletet egyedül kezelte. Hirtelen, egyik napról a másikra eltűnt, majd pár nap múlva közölte, hogy többet nem is jön be dolgozni, tekintsük úgy, hogy felmondott. Mivel a leltári készlethez csak ő fért hozzá, így értesítettük arról, hogy leltárfelvételt fogunk tartani, ahol jelenjen meg, és a leltári készletet adja át. A leltározásnál nem jelent meg, ellenben kiderült, hogy 2 millió forint – forgalmi veszteségként el nem számolható – hiány van. Érvényesíthetjük a leltárfelelősséget az ő esetében?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló felelősségére kihatnak, illetveamelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül abiztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbáa munkavállaló esetleges távollétének időtartamát [Mt. 170/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Rendelkezésre állási kötelezettség készenlét alatt

Kérdés: Munkavállalóink sérelmezték, hogy a készenlét ideje alatt nem tudnak szabadon rendelkezni az idejükkel, és a mobiltelefonjukat mindig magukkal kell vinniük, bárhová mennek. Többen megkérdezték, hogy milyen időn belül kell visszahívniuk a vezetőjüket, ha egészségügyi okokból épp nem tudják felvenni a mobiltelefont, illetve hogy a hívástól számított mennyi időn belül kell beérniük a munkahelyre. Nem találtunk erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályban, így kérem, hogy adjanak iránymutatást, amit közölni tudunk a munkavállalóinkkal!
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 129. § (1) bek.].A készenlét időtartama alatt a munkavállaló kötelesgondoskodni munkára képes állapotának megőrzéséről [Mt. 129. § (2) bek.].A törvény fogalomhasználata szerint a készenlét alatt amunkavállaló bárhol tartózkodhat, ahonnan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kölcsönzött munkavállaló károkozása harmadik személynek

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalónk szakács munkakörben dolgozik nálunk. Egy alkalommal lejárt szavatosságú alapanyagból – amely megfelelőségének ellenőrzése épp az ő feladata lett volna – készített ebédet, és több vendégünk rosszul lett. Ők kártérítést követelnek. Ilyen esetben mi vagyunk felelősek az esetleges kárért mint kölcsönvevő, vagy a kölcsönbeadó?
Részlet a válaszából: […]  A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaviszony a kölcsönbeadóés a munkavállaló között áll fenn; a kölcsönvevő csak foglalkoztatómunkáltatóként jelenik meg [Mt. 193/C. § a) pont]. A kártérítési felelősségkörében a törvény csak a kölcsönzött munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Örökös személye – ha vitatott

Kérdés: Sajnálatos módon egyik munkavállalónk nemrég váratlanul elhunyt. A jogszabályoknak megfelelően szerettük volna kiadni a munkaviszony megszűnésekor őt, illetve már az örökösét megillető járandóságokat, azonban megtudtuk, hogy az elhunyt munkavállaló végrendeletét meg akarják támadni, ezért álláspontunk szerint vitás az örökös személye. Cégünk azonban nem akar további késedelembe esni. Hogyan járunk el jogszerűen, ha nem tudjuk, hogy ki lesz végül az örökös?
Részlet a válaszából: […] ...céljából teljesítési letétként; az egyéb tárgyakat, vagyis mindenolyan dolgot, amelynek pénzben kifejezhető értéke van, őrzési letétként lehetbírósági letétbe helyezni [IM rendelet 2. § (1)–(2) bek.]. A készpénzletétet abíróság gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
1
24
25
26
33