Bérelszámolás elektronikusan

Kérdés: Cégünknél tervezzük a bérelszámolási lapok e-mailben történő megküldését a papíralapú elszámolások helyett. Ez a tervezett megoldás megfelelő-e az Mt. szerinti kötelezettség teljesítéséhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elszámolás helyességének, a levonások jogcímének és összegének ellenőrzését lehetővé tevő tartalmú bérelszámolási tájékoztató alaki követelményeivel kapcsolatosan az Mt. a következőket írja elő: A tájékoztatásnak írásbelinek kell lennie [Mt. 155. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 13.

Munkavállalói felelősség ellopott üzemanyagkártya miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk kamionsofőr, akinek autóját feltörték, a munkáltató által kiváltott üzemanyagkártyákat ellopták (kicserélték más kártyákra), majd a lopott kártyákkal vásároltak jelentős mennyiségű üzemanyagot. A lopást úgy észleltük, hogy csak a vásárlás tényéről értesültünk; a munkavállaló nem vette észre a cserét. A kártyákat ekkor azonnal letiltottuk. Mekkora a munkavállaló felelőssége a lopott kártyákkal okozott kárért?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni [Mt. 179. § (3) bek.]. Ha a munkavállaló az üzemanyagkártyákat megőrzési felelősség [Mt. 180. § (1) bek.] mellett vette át, amely kiterjedt azokra a dolgokra is, amelyekkel az üzemanyagkártyák...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 22.

Munkáltatói jogkörgyakorló lehetséges személye

Kérdés: Cégünk leányvállalatként működik, szoros együttműködésben az anyacéggel. A kifejezett szakmai feladatokat az anyacég látja el, a mi munkavállalóink kiegészítő tevékenységet végeznek. Azonban sok esetben a mi munkavállalóink szakmai vezetését az anyacég valamely alkalmazottja látja el, így közvetlenül utasításokat ad nekik, dönt a szabadság kiadásáról stb. Ezek azonban, tudomásunk szerint, munkáltatói jogkörök. Hogyan lehet jogszerűen megoldani azt, hogy bizonyos munkáltatói jogköröket "külsős" személyek láthassanak el a mi munkavállalóink felett?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkáltatóval munkaviszonyban álló vezető mellett a munkavégzéssel összefüggő utasításokkal, illetve a munkavállalók ellenőrzésével kapcsolatos munkáltatói jogokat a munkáltató szervezetén kívüli, annak anyacégével jogviszonyban álló személy gyakorolja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. június 16.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaügyi ellenőrzés hatálya – ha külföldi a kölcsönbeadó

Kérdés: A magyar munkaügyi ellenőrzési hatóság mi módon tudja ellenőrizni a külföldön bejegyzett (EGT-beli) munkaerő-kölcsönbeadót, amely magyar munkavállalót kölcsönöz ki magyar vagy magyarországi kölcsönvevő jogi személynek? Az Art. 17. §-ának (17) bekezdése és a Tbj-tv. 56/A. §-a (4) bekezdésének b) pontja szabályozza a kölcsönvevő kötelezettségeit, de a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben nincs nyoma ennek.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkát rendszeresen Magyarországon végzi, akkor az Mt. XVI. fejezet hatálya alá esik [Mt. 3. § (2) bek.], ezért arra a munkaügyi ellenőrzés kiterjed. Ha a rendszeres munkavégzési hely nem Magyarország, akkor az Mt. 295. §-át kell alkalmazni. E szerint, ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 28.

Személyügyi anyagokra vonatkozó előírások

Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(A közszféra területén működő munkáltatók esetében vannak csak erre vonatkozó részletes törvényi, rendeleti előírások.) Így a megőrzés tekintetében egyfelől azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a személyügyi iratoknak arra a részére vonatkoznak,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 7.
Kapcsolódó címkék:    

Helyettesítő gyógyszerész alkalmazásának feltételei

Kérdés: Társaságunk gyógyszertárként működik. Az új törvények értelmében meghatározott számú gyógyszerésszel lehet csak működtetni. Ugyanakkor a törvény arra is lehetőséget ad, hogy a hiányzó létszámot helyettesítéssel oldjuk meg. Nem tudjuk azonban értelmezni, hogy ez milyen jogviszonyban lehetséges. Társaságunk esetében a hiányzó órákra nem kell egy teljes munkaidős gyógyszerészt foglalkoztatni, ezért úgy döntöttünk, hogy a hiányzó órákra – ami természetesen havonta változó – egy másik betéti társasággal megbízási szerződést kötünk gyógyszerész helyettesítésére. Viszont a gyógyszertár működésének jellegéből adódóan számos olyan ismérv van, amellyel a hatóságok a megbízási szerződést akár munkaszerződéssé is nyilváníthatják. Gondolok itt arra, hogy a tevékenységét a helyettes csak a gyógyszertárban végezheti, az engedélyben szereplő nyitvatartási időben és természetesen a személyi jogos gyógyszerész vezetése alatt. Mi a megoldás? Lehet megbízási szerződés két társaság között gyógyszerész helyettesítésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...foglalkoztatását munkaerő-kölcsönzés keretében oldják meg. Hiszen ebben az esetben nem jelenthet problémát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során a munkáltatói jogok megosztása sem a gyógyszertár és a kölcsönbeadó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 7.

Kölcsönzött munkavállaló – két kölcsönvevőnél

Kérdés: Az Mt. szabályai alapján lehetséges-e munkaerő-kölcsönzés esetén, hogy a kölcsönbe adó munkáltató egy jogviszonyban nemcsak egy, hanem két kölcsönvevő részére kölcsönzi ki a munkavállalót? Tehát pl. a nap 4 órájában a munkavállaló az egyik kölcsönvevőnél, a fennmaradó 4 órában pedig egy másik kölcsönvevőnél végez munkát. Az Mt. 222. §-a (3) bekezdésének szabályai, miszerint a többmunkáltatós munkaviszony szabályai kölcsönzés esetén nem alkalmazhatók, hogyan értendők? Ha nem lehetséges ezt egy jogviszonyban megoldani, akkor milyen egyéb jogszerű megoldás van erre? Két külön jogviszonyt létesíthet-e a kölcsönbe adó munkáltató és a munkavállaló erre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...folyik a munkavégzés). Éppen ezért az egyes kölcsönvevőknél vezetett jelenléti ívek és kiadott munkaidő-beosztások egy esetleges ellenőrzés során kiemelt jelentőséggel bírnak, így azok vezetésére, és betartására kiemelt figyelmet kell fordítani.Ugyancsak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 17.

Közalkalmazotti vezetői megbízás visszavonása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató vagyunk; az SzMSz módosítására a közeljövőben kerül sor. Ugyanakkor az egyik érintett főosztályunk vezetőjének munkájával a fenntartó önkormányzat nincs megelégedve. A belső ellenőrzés ugyanis megállapította, hogy közvetve több feltárt működési jogsértés létrejötte visszavezethető a vezető mulasztásaira. Ezt a személyt nem kívánjuk az új SzMSz szerinti szakmai egység vezetőjévé kinevezni. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...esetben az indok nem felel meg az okszerűség követelményének. A kötelezettségszegésre hivatkozás akkor fogadható el, ha a belső ellenőrzés bizonyítékai meggyőzőek. A munkáltatónak azt kell bizonyítania, hogy jogsértés történt, amelynek megakadályozása a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. február 17.

Munkaidő-nyilvántartás és a munkavállaló aláírása

Kérdés: A gyakorlatban rendkívül nagy hibaforrás, ha a munkavállalók vezetik a munkaidő-nyilvántartást. Ezt kiküszöbölendő, megfelelő eljárás-e, ha a munkáltató az Mt. 134. §-ának (3) bekezdésére alapozva a munkaidő-beosztás és a munkaidő-nyilvántartás összekapcsolásaként egy olyan nyomtatványt rendszeresít, amelyben eleget tesz annak a követelménynek, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztását legalább egy héttel előre közölni kell? Tehát közli a munkaidő-beosztást, a munkaidő-nyilvántartást pedig azzal teljesíti, hogy a tervezett munkaidő-beosztásnak megfelelő vagy attól eltérő óraszámot ír a teljesített munkaidő rovatba, ebből pedig kiderül az esetlegesen felmerülő rendkívüli munkaidő óraszáma. Az említett törvényi hivatkozás szerint megfelelő az eljárás, ha ezt a nyomtatványt a munkavállalóval (a lehetőséget megadva neki a változások átnézésére) hónap végén íratja csak alá a munkáltató. Mivel a törvény nem ír elő formai követelményeket a munkaidő-nyilvántartásra, ezért, álláspontom szerint, a naprakészség nem a dolgozó aláírásával valósul meg, hanem a munkaidő kezdetének és végének feltüntetésével. Tehát egy olyan típusú munkaidő-nyilvántartás, amely nem tartalmazza minden beosztás szerinti napon a dolgozó aláírásának a helyét, nem ellentétes a jogszabállyal. Kérem a fenti kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat megosztani!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adatokat a munkáltató milyen formában tartja nyilván, és – a jövőbeli viták elkerülése érdekében – érdemes rendszeres ellenőrzési, betekintési lehetőséget biztosítani részére a nyilvántartott adatokba. Az adatok ellenőrzését, elfogadását a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. február 17.

Szabadságkiadás a tárgyévet követően

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az alapszabadság és az életkor utáni pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki a munkáltató. Ezt a megállapodást mikor kell megkötni? Decemberben köthet ilyet a munkáltató a munkavállalóval, vagy ezt már az év elején rögzíteni kell? Mi erre a szabály?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...létesítésekor felajánlja a munkavállaló számára a megállapodás megkötésének lehetőségét, ami egy esetleges munkaügyi ellenőrzés esetén is egyértelmű helyzetet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. január 27.
1
…
24
25
26
…
36