323 cikk rendezése:
231. cikk / 323 Köztisztviselő foglalkoztatása – nyugdíjazás után
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a 2012 októberében 40 év közszolgálati jogviszony megszerzése jogcímén nyugállományba vonult 59 éves köztisztviselőt a későbbiekben munkaviszony, illetve megbízási szerződés keretében foglalkoztassunk? Ha erre van lehetőség, akkor milyen járulékok terhelik a munkáltatót, illetve a dolgozót?
232. cikk / 323 Kormánytisztviselő képzési költségei
Kérdés: A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásáról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően II. besorolási osztályban titkárnői munkakörben alkalmaztunk egy munkatársat. Jó munkavégzésére tekintettel a vezetője javaslatot tett számára olyan képesítés megszerzésére, amely munkakörváltozással az I. besorolási osztályba való átkerülésre jogosít. Minderre nem az életpályaterv keretében, tanulmányi szerződéssel került sor. Ennek következtében a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatos minden költséget fizetnie kellene. Milyen jogszabályok alkalmazásával oldható ez meg?
233. cikk / 323 Munkavállalói kárfelelősség
Kérdés: Vállalatunknál feltehetően lopás történt, egy rezgőcsiszoló tűnt el. Ennek sem pontos ideje, sem az eltűnés körülményei, sem pedig a gép műszaki állapota, ára nem ismertek. Ennek ellenére kollektív büntetés gyanánt a cég összes fizikai dolgozóját kártérítésre kötelezik, ám ez egyelőre csak szóban merült fel. Mi a hivatalos útja a kár megtéríttetésének a munkáltató részéről? Megtagadható-e a fizetés, illetve mi a teendő abban az esetben, ha minden indoklás, értesítés nélkül levonja a fizetésemből a munkáltató?
234. cikk / 323 Szabadság – a 14 napos megszakítás nélkülinél rövidebb időtartamban
Kérdés: Az új Mt. szerint a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább az összefüggő 14 napot elérje. Kiadhatom úgy a szabadságot az év során a munkavállaló részére, hogy az nem éri el ezt a 14 egybefüggő időtartamot? Vagyis lehet az, hogy összefüggően egy hétre megy el? (Egyébként esetünkben erre van igényük.) Ehhez csak meg kell állapodnom a munkavállalómmal írásban? Ha így van, akkor ennek a megállapodásnak mit kell tartalmaznia, hogy munkaügyi ellenőrzés során megállja a helyét?
235. cikk / 323 Munkavállalók szondáztatása
Kérdés: Köteles a munkaadó szondáztatni? Ha igen, milyen gyakran és a dolgozók hány százalékát? Köteles róla jegyzőkönyvet vezetni?
236. cikk / 323 Szabadságolási terv – nem kötelező
Kérdés: Mint munkáltató köteles vagyok januárban éves szabadságtervet készíteni, és ezt hivatalosan átvetetni a dolgozóimmal (vagyis közölni velük)? Ha igen, akkor az év során ettől hogyan tudok eltérni? Az eltérést is mindig hivatalosan közölnöm kell a munkavállalókkal? Ha a munkavállaló kérése alapján térek el, akkor azt hogyan kell dokumentálnom? A szabadságengedély-tömb mint munkavállalói kérés és munkaadói engedély igazolása megállja a helyét egy ellenőrzés esetén?
237. cikk / 323 Kamera a munkahelyen
Kérdés: Az élelmiszeriparban dolgozom. A munkahelyemen kiépítésre került egy igen jó minőségben rögzítő kamerarendszer, a dolgozók bármiféle tájékoztatása nélkül, és most olyan nyomás alá kerültünk, hogy szinte minden lépést, tettet számon kérnek! Mennyire jogszerű ez?
238. cikk / 323 Munkavállalói biztosíték kikötésének feltétele
Kérdés: Munkavállalói biztosítékot milyen esetekben lehet megkövetelni a dolgozóktól? Elrendelhetem, hogy minden munkavállaló köteles legyen ilyen biztosítékot elhelyezni?
239. cikk / 323 Munkavállalók ellenőrzése "bekamerázással"
Kérdés: Igaz, hogy az új munkajogi szabályok megengedik, hogy a munkáltató bekamerázza a munkahelyet, és így figyelje a munkavállalók munkavégzését?
240. cikk / 323 Munkáltatói kárfelelősség – mentesülési feltételek
Kérdés: Úgy tudom, hogy az új Mt. alapján a munkáltató a működési körén kívül eső okok miatt a munkavállalót ért károkért már nem lesz felelős. Pontosan mit jelent majd ez a gyakorlatban?
