347 talált cikk az őrzés kifejezésre

Kérdés: Egyik munkavállalónk kamionsofőr, akinek autóját feltörték, a munkáltató által kiváltott üzemanyagkártyákat ellopták (kicserélték más kártyákra), majd a lopott kártyákkal vásároltak jelentős mennyiségű üzemanyagot. A lopást úgy észleltük, hogy csak a vásárlás tényéről értesültünk; a munkavállaló nem vette észre a cserét. A kártyákat ekkor azonnal letiltottuk. Mekkora a munkavállaló felelőssége a lopott kártyákkal okozott kárért?

Kérdés: Cégünk leányvállalatként működik, szoros együttműködésben az anyacéggel. A kifejezett szakmai feladatokat az anyacég látja el, a mi munkavállalóink kiegészítő tevékenységet végeznek. Azonban sok esetben a mi munkavállalóink szakmai vezetését az anyacég valamely alkalmazottja látja el, így közvetlenül utasításokat ad nekik, dönt a szabadság kiadásáról stb. Ezek azonban, tudomásunk szerint, munkáltatói jogkörök. Hogyan lehet jogszerűen megoldani azt, hogy bizonyos munkáltatói jogköröket "külsős" személyek láthassanak el a mi munkavállalóink felett?

Kérdés: A magyar munkaügyi ellenőrzési hatóság mi módon tudja ellenőrizni a külföldön bejegyzett (EGT-beli) munkaerő-kölcsönbeadót, amely magyar munkavállalót kölcsönöz ki magyar vagy magyarországi kölcsönvevő jogi személynek? Az Art. 17. §-ának (17) bekezdése és a Tbj-tv. 56/A. §-a (4) bekezdésének b) pontja szabályozza a kölcsönvevő kötelezettségeit, de a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben nincs nyoma ennek.

Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?

Kérdés: Társaságunk gyógyszertárként működik. Az új törvények értelmében meghatározott számú gyógyszerésszel lehet csak működtetni. Ugyanakkor a törvény arra is lehetőséget ad, hogy a hiányzó létszámot helyettesítéssel oldjuk meg. Nem tudjuk azonban értelmezni, hogy ez milyen jogviszonyban lehetséges. Társaságunk esetében a hiányzó órákra nem kell egy teljes munkaidős gyógyszerészt foglalkoztatni, ezért úgy döntöttünk, hogy a hiányzó órákra – ami természetesen havonta változó – egy másik betéti társasággal megbízási szerződést kötünk gyógyszerész helyettesítésére. Viszont a gyógyszertár működésének jellegéből adódóan számos olyan ismérv van, amellyel a hatóságok a megbízási szerződést akár munkaszerződéssé is nyilváníthatják. Gondolok itt arra, hogy a tevékenységét a helyettes csak a gyógyszertárban végezheti, az engedélyben szereplő nyitvatartási időben és természetesen a személyi jogos gyógyszerész vezetése alatt. Mi a megoldás? Lehet megbízási szerződés két társaság között gyógyszerész helyettesítésére?

Kérdés: Az Mt. szabályai alapján lehetséges-e munkaerő-kölcsönzés esetén, hogy a kölcsönbe adó munkáltató egy jogviszonyban nemcsak egy, hanem két kölcsönvevő részére kölcsönzi ki a munkavállalót? Tehát pl. a nap 4 órájában a munkavállaló az egyik kölcsönvevőnél, a fennmaradó 4 órában pedig egy másik kölcsönvevőnél végez munkát. Az Mt. 222. §-a (3) bekezdésének szabályai, miszerint a többmunkáltatós munkaviszony szabályai kölcsönzés esetén nem alkalmazhatók, hogyan értendők? Ha nem lehetséges ezt egy jogviszonyban megoldani, akkor milyen egyéb jogszerű megoldás van erre? Két külön jogviszonyt létesíthet-e a kölcsönbe adó munkáltató és a munkavállaló erre?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató vagyunk; az SzMSz módosítására a közeljövőben kerül sor. Ugyanakkor az egyik érintett főosztályunk vezetőjének munkájával a fenntartó önkormányzat nincs megelégedve. A belső ellenőrzés ugyanis megállapította, hogy közvetve több feltárt működési jogsértés létrejötte visszavezethető a vezető mulasztásaira. Ezt a személyt nem kívánjuk az új SzMSz szerinti szakmai egység vezetőjévé kinevezni. Hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: A gyakorlatban rendkívül nagy hibaforrás, ha a munkavállalók vezetik a munkaidő-nyilvántartást. Ezt kiküszöbölendő, megfelelő eljárás-e, ha a munkáltató az Mt. 134. §-ának (3) bekezdésére alapozva a munkaidő-beosztás és a munkaidő-nyilvántartás összekapcsolásaként egy olyan nyomtatványt rendszeresít, amelyben eleget tesz annak a követelménynek, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztását legalább egy héttel előre közölni kell? Tehát közli a munkaidő-beosztást, a munkaidő-nyilvántartást pedig azzal teljesíti, hogy a tervezett munkaidő-beosztásnak megfelelő vagy attól eltérő óraszámot ír a teljesített munkaidő rovatba, ebből pedig kiderül az esetlegesen felmerülő rendkívüli munkaidő óraszáma. Az említett törvényi hivatkozás szerint megfelelő az eljárás, ha ezt a nyomtatványt a munkavállalóval (a lehetőséget megadva neki a változások átnézésére) hónap végén íratja csak alá a munkáltató. Mivel a törvény nem ír elő formai követelményeket a munkaidő-nyilvántartásra, ezért, álláspontom szerint, a naprakészség nem a dolgozó aláírásával valósul meg, hanem a munkaidő kezdetének és végének feltüntetésével. Tehát egy olyan típusú munkaidő-nyilvántartás, amely nem tartalmazza minden beosztás szerinti napon a dolgozó aláírásának a helyét, nem ellentétes a jogszabállyal. Kérem a fenti kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat megosztani!

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az alapszabadság és az életkor utáni pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki a munkáltató. Ezt a megállapodást mikor kell megkötni? Decemberben köthet ilyet a munkáltató a munkavállalóval, vagy ezt már az év elején rögzíteni kell? Mi erre a szabály?

Kérdés: Távmunkás munkaszerződésében érvényesen kiköthető-e az, hogy a munkavállaló a munkavégzés helye megváltoztatásának szándékáról (elköltözés, lakáseladás, lakáscsere) köteles a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni, és a munkáltatóval együttműködni annak megvizsgálásában, hogy a távmunka végzésének feltételei a munkavállaló új munkakörnyezetében biztosíthatók-e?