Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] ...Éppen ezérta munkáltató köteles tudomásul venni, ha a munkavállaló keresőképtelen lesz amunkába lépés napján, és ezáltal mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól[Mt. 107. § c) pont], köteles továbbá biztosítani részére az Mt. 137. §-aalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Keresőképtelenséget okozó betegség az első munkanapon – létrejön-e a munkaviszony?

Kérdés: Januárban munkaszerződést kötöttem, amelyben a munkába lépés napjaként március 1-jét jelöltük meg. Február végén kórházba kerültem, és csak március 6-án engedtek ki. Ezt követően az orvosi papírokkal jelentkeztem a munkáltatónál, hogy szeretnék munkába állni a szerződésnek megfelelően. Azt mondták, hogy mivel március 1-jén nem léptem munkába, így a munkaviszony nem jött létre, és nem fognak foglalkoztatni. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló munkárarendelkezésre állni, és a munkáltató őt foglalkoztatni. Abban az esetben, ha amunkavállaló keresőképtelen beteg, a munkavégzési kötelezettség alól mentesül[Mt. 107. § c) pont]. Ez megfelelően irányadó abban az esetben is, ha akeresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.