3987 cikk rendezése:
1. cikk / 3987 Egyenlő bér elve és az iskolaszövetkezeti munka
Kérdés: Sérti-e az Mt. 12. §-a szerinti egyenlő bánásmód követelményét, ha a munkáltató a nála a Szövtv. 10/B. §-a alapján foglalkoztatott diákok esetén a munkáltatónál munkaviszonyban álló dolgozókétól eltérő, más órabéres bérrendszer alapján számol el azonos vagy hasonló munkakörök betöltésénél?
2. cikk / 3987 Cafeteria csak a polgármesternek
Kérdés: Ha egy önkormányzatnál úgy döntenek, lesz cafeteriajuttatás, de csak a polgármester kapja meg úgy, hogy rajta kívül van még közalkalmazott falugondnok, közalkalmazott kulturális szervező, munkaviszonyban álló adminisztrátor és karbantartó, abban az esetben nem sérül az Mt. szerinti egyenlő bánásmód elve? Azt tudjuk, hogy összegben lehet eltérés, mert nem ugyanazon munkakört látják el.
3. cikk / 3987 Bérkifizetés több pénzforgalmi számlára
Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kérésére több fizetési számlára utalni a munkabért? Az Mt. 158. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. Ezen bekezdés nyelvtani értelmezéséből mi azt vezetjük le, hogy mivel a „számla” kifejezés egyes számban van, ezért a munkáltató nem köteles több számlára utalni, munkavállalói kérés ellenére sem. Helytálló-e ez az értelmezés? Amennyiben mégis köteles a munkáltató több fizetési számlára utalni, akkor az ezzel járó többletköltségeket átháríthatja-e a munkavállalóra?
4. cikk / 3987 Bérmódosítási kötelezettség közszolgálati jogviszonyban
Kérdés: A GYED/GYES után visszatérő kismama, aki a Kttv. hatálya alá tartozik, joggal tarthat-e igényt az Mt. 59. §-ában szereplő bérkorrekcióra? A visszatérő édesanyák bérét ugyanis a garantált bérminimumig hozzák fel csak, holott gyakran a szülés előtti időszakban nem a garantált bérminimumot kapta, hanem annál nagyobb összeget. Így a visszatérő anyukák bére sose fogja elérni azokét, akik nem szültek gyermeket, vagy a férfi kollégákét. Erre figyelemmel az Mt. – kérdésben idézett – 59. §-át, melynek értelmében a munkáltató köteles az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét (pl. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) megszűnését követően ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, nem lehet alkalmazni a Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselők tekintetében?
5. cikk / 3987 Garantált bérminimumra való jogosultság
Kérdés: A 394/2024. Korm. rendelet a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára írja elő a garantált bérminimum fizetését. Az 510/2023. Korm. rendelet 1. mellékletének 4. melléklete tartalmazza a közhasználatú fürdőkben lévő munkakörök betöltéséhez és tevékenységek végzéséhez szükséges képesítések listáját, ezen belül a 2. táblázat tartalmazza a medencefelügyelő tevékenység ellátásához előírt képesítést: A fürdő egyedi követelményeinek megfelelően, az MSZ EN 15288-2 vagy az azt helyettesítő újabb szabványnak megfelelő, minimum 16 órás, az üzemeltető által szervezett és írásban dokumentált belső vagy külső oktatást, képzést. A fenti képzés elvégzése és az azt igazoló tanúsítvány megszerzése megalapozza-e a medencefelügyelő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimumra való jogosultságát?
6. cikk / 3987 Munkabér-megállapítás euróban – vezetők esetében
Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretné a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? A kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?
7. cikk / 3987 Egyen- vagy formaruha biztosítása munkaadói döntés alapján
Kérdés: Létezik-e olyan jogszabályi előírás, amely alapján a munkáltató számára kötelező lenne egyenruhát, formaruhát vagy termékvédő ruhát biztosítani a következő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók számára: mezőgazdasági mérnök (FEOR 2131), növényorvos (növényvédelmi szakértő) (FEOR 2242), vegyésztechnikus (FEOR 3115), informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus (FEOR 3141), munkavédelmi és üzembiztonsági foglalkozású (FEOR 3163), növényorvosi (növényvédelmi) asszisztens (FEOR 3342), készlet- és anyagnyilvántartó (FEOR 4131)?
8. cikk / 3987 Idénymunka értelmezése – akár egész évben
Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Efotv. szerint a munkavállalók olyan mező- és erdőgazdasági tevékenységet végeznek, amely magában foglalja a növénytermesztés, állattenyésztés, halászati, vadászati vagy egyéb mezőgazdasági munkák idényjellegű részét, például: ültetés, betakarítás. Illetőleg mezőgazdasági idénymunkának minősül még a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével. Mezőgazdasági idénymunka csak egy meghatározott időszakban (idényben) történhet az adott éven belül, vagy annak az eshetőségét sem zárja ki a törvény, hogy egy vállalat nemcsak idényjelleggel, hanem egész évben mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztassa a munkavállalóit? Ha utóbbira van lehetőség, milyen tevékenység lehet rá példa?
9. cikk / 3987 Rendkívüli munkaidő visszautasíthatósága
Kérdés: A munkavállaló megteheti, hogy visszautasítja a túlórát azért, mert neki arra az estére színházjegye van, amit már kifizetett?
10. cikk / 3987 Készenlét alatti munkavégzés és napi pihenőidő
Kérdés: Karbantartó kollégáink egy műszakos munkarendben 06:40–15:00-ig dolgoznak. 22:00–06:00-ig készenlétben vannak. Jól gondolom, hogy 02.00 előtt nem lehetséges a készenlétben végzett munkavégzés a napi 11 óra pihenőidő megtartásával? Amennyiben valaki készenlét alatt munkát végez, a mi esetünkben például 03:00–05:00 óráig, a pihenőidő a munkavégzés után újraindul? A munkavállaló mikor állhat ismét munkába?
