4157 cikk rendezése:
1. cikk / 4157 Könyvtárvezető – képesítés nélkül
Kérdés: Könyvtárunkba ki lett nevezve közalkalmazotti jogviszonyban a könyvtárvezető mint megbízott vezető, mivel nincs meg a végzettsége. Mikor felvettük, a munkáltató kötelezte, és ő egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy egy éven belül jelentkezik a könyvtárvezetői képzésre. A jelentkezés meg is történt, de sajnos nem vették fel. Ebben az esetben, mivel itt a környékünkön sajnos nagyon nehéz könyvtárvezetőt találni (előzőleg is majdnem egy évig hirdettük az állást), meghosszabbítható a megállapodás az iskola elvégzésére?
2. cikk / 4157 Szabadság pénzbeli megváltása és a „halmozódás” tilalma
Kérdés: Jogi álláspontjukat kérem az egészségügyi dolgozó jogviszonyának megszűnésekor „bent lévő” szabadság pénzbeli megváltását illetően. Ismert a következő vélemény: „Fontos, hogy csak azt a szabadságot kell pénzben megváltani, ami a munkavállalót a munkaviszonya megszűnésekor időarányosan megillette volna. Ebből a szempontból lényeges, hogy az Eszjtv. szerint a szabadság nem halmozódhat [Eszjtv. 6. § (13) bek.]. Azaz, ha a jogviszonya fennállása alatt a munkavállalónak lehetősége lett volna kivenni a megszűnés évét megelőző évre (évekre) járó szabadságát, továbbá a tárgyévet követő kiadás lehetőségeivel sem éltek a felek [Mt. 123. §], a megszűnés évét megelőző időszakra járó szabadság már nem érvényesíthető, és ezért azt pénzben sem kell megváltani.” Valamint ez is ismert: „A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége, amelyet az Eütev. 14/E. §-ának (1) bekezdése is rögzít.” Az Eszjtv. 6. §-ának (13) bekezdése értelmében a szabadság pénzben nem váltható meg, kivéve a jogviszony megszűnésének esetét.
3. cikk / 4157 Szabadságelszámolás – fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Hogyan járjunk el a gyermekvállalás miatt fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetében, aki a továbbiakban teljes munkaidő helyett részmunkaidőben szeretne dolgozni? Egyrészt kap bérfejlesztést, azonban a felgyülemlett szabadság kiadásánál már a részmunkaidőre vonatkozó távolléti díjjal kell számolni?
4. cikk / 4157 Fizetés nélküli szabadság kérelmezése
Kérdés: Önkormányzatnál dolgozó közalkalmazott éves fizetett szabadsága elfogyott. A Kjt. és a háttérszabályként alkalmazandó Mt. a fizetés nélküli szabadság eseteit konkrétan meghatározza, valamint az Mt. 135. §-a (2) bekezdésének r) pontja rendelkezik arról, hogy ezektől az előírásoktól a munkavállaló javára el lehet térni. Ez utóbbi értelmezhető-e a fenti esetre úgy, hogy a közalkalmazott éves fizetett szabadságának kivételét követően kérhet-e fizetés nélküli szabadságot? Az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkáltató mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól. A munkáltató munkavégzés alóli mentesítése alkalmazható-e a fenti esetben? Ha igen, mik a feltételei? Kell-e különmegállapodás róla? A fent említett két jogszabályhely alapján kérheti-e a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadságot akár egy-egy napra is? Ez milyen módon és milyen feltételekkel adható? Esetlegesen mitől esik el a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt (pl. biztosítási jogviszony)?
5. cikk / 4157 „Szabadsághalmozódás” – a kiadás elrendelése
Kérdés: Önkormányzatunknál az éves szabadságok kiadásának egyeztetése során megállapítást nyert, hogy a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott hivatalsegédnek 145 nap ki nem vett szabadsága van nyilvántartva, melyből 30 nap az idei évi, míg 115 nap 2014–2019. évekről „ragadt bent”, a korábbi településvezető ideje alatt halmozódott fel. Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót a szabadságának kivételére abban az esetben, amennyiben a munkavállaló nem akar szabadságra menni? Az Mt. erre nem tartalmaz kifejezett választ. A munkavállaló azért nem akar szabadságra menni, mert azzal számol, hogy így a munkaviszony megszűnésekor hozzá fog jutni a szabadság pénzbeli megváltásához. Véleményem szerint, amíg a munkáltató az ilyen úgynevezett „beragadt” szabadságot nem adja ki, folyamatos jogsértő állapotot tart fenn. A munkáltató tudja úgy a munkát szervezni, hogy helyettesítéssel elláttatja a hivatalsegédi feladatokat, és elrendeli a munkavállaló ki nem adott 115 nap szabadságának kivételét egy részletben. Van-e joga a munkáltatónak így elrendelni a szabadság kivételét, kötelezheti-e a munkavállalót ilyen formában a szabadság kivételére? Mi van abban az esetben, ha a munkavállaló ezt nem fogadja el, szándékosan nem megy el szabadságra? Milyen eszköze van még ezenkívül a munkáltatónak arra, hogy a jogsértő állapotot megszüntesse, és a munkavállaló szabadságát rendezze?
6. cikk / 4157 Szolgálati elismerésre jogosultság – az időszámítás
Kérdés: A munkavállaló 1984-ben kezdett dolgozni az egészségügyben. Az idén, 2025. januárban ment nyugdíjba „nők 40” nyugdíjjal. Ebből az időszakból 104 napot nem az egészségügyben dolgozott. Kilépéskor azt mondta neki a humánpolitikai ügyintéző, hogy még három és fél hónapot le kellett volna dolgoznia, hogy megkapja a szolgálati elismerést. Jogviszonyai:
1981. 06. 17. – 1981. 07. 17.: Fővárosi Kézműipari Vállalat;
1984. 09. 03. – 1990. 12. 31.: Jahn Ferenc Kórház, alkalmazott;
1991.01. 01. – 1995. 06. 01.: László Kórház, közalkalmazott;
1995.06. 12. – 1996. 04. 04.: Büntetés-végrehajtás, közalkalmazott;
1996.04. 09. – 2002. 01. 04.: Országos Hematológiai Intézet, közalkalmazott;
2002.01. 18. – 2002. 05. 24.: Munkanélküli-ellátás (nem jogszerző idő);
2002.05. 27. – 2003. 08. 01.: Rókus Kórház, közalkalmazott;
2003.09. 15. – 2003. 11. 30.: egyéni vállalkozó;
2003.12. 01. – 2007. 06. 05.: Országos Kardiológiai Intézet, közalkalmazott;
2007.06. 06. – 2014. 07. 02.: Bajcsy-Zsilinszky Kórház közalkalmazott (itt megkapta a 25 éves jubileumi jutalmat);
2014. 07. 03. – 2025. 01. 15.: Budai Irgalmasrendi Kórház, 2021. márciusig közalkalmazott volt, utána egészségügyi szolgálati jogviszonyból ment nyugdíjba, felmentéssel. Ennél a munkáltatónál 2021-ben megkapta a 30 éves szolgálati elismerést. Járt volna részére nyugdíjba vonuláskor a 40 év utáni szolgálati elismerés?
1981. 06. 17. – 1981. 07. 17.: Fővárosi Kézműipari Vállalat;
1984. 09. 03. – 1990. 12. 31.: Jahn Ferenc Kórház, alkalmazott;
1991.01. 01. – 1995. 06. 01.: László Kórház, közalkalmazott;
1995.06. 12. – 1996. 04. 04.: Büntetés-végrehajtás, közalkalmazott;
1996.04. 09. – 2002. 01. 04.: Országos Hematológiai Intézet, közalkalmazott;
2002.01. 18. – 2002. 05. 24.: Munkanélküli-ellátás (nem jogszerző idő);
2002.05. 27. – 2003. 08. 01.: Rókus Kórház, közalkalmazott;
2003.09. 15. – 2003. 11. 30.: egyéni vállalkozó;
2003.12. 01. – 2007. 06. 05.: Országos Kardiológiai Intézet, közalkalmazott;
2007.06. 06. – 2014. 07. 02.: Bajcsy-Zsilinszky Kórház közalkalmazott (itt megkapta a 25 éves jubileumi jutalmat);
2014. 07. 03. – 2025. 01. 15.: Budai Irgalmasrendi Kórház, 2021. márciusig közalkalmazott volt, utána egészségügyi szolgálati jogviszonyból ment nyugdíjba, felmentéssel. Ennél a munkáltatónál 2021-ben megkapta a 30 éves szolgálati elismerést. Járt volna részére nyugdíjba vonuláskor a 40 év utáni szolgálati elismerés?
7. cikk / 4157 Szolgálati elismerés és nyugdíjazás
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó kolléganő október hónapban nyugdíjba vonul. Szolgálati elismerésben legutóbb 2021. 12. 22-én részesült. A 2021. évi törvényi változásokat figyelembe véve a 30 éves szolgálati elismerés került részére kifizetésre, és 2027. 09. 22-én érné el a 40 évet. Az Eszjtv. alapján, amennyiben az egészségügyi szolgálati jogviszony a nyugdíjazásra tekintettel szűnik meg, a megszűnés évében esedékessé váló szolgálati elismerést az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni. Korábban, mikor közalkalmazottak voltak, nyugdíjba vonuláskor az volt a szabály, hogy ha öt éven belül jogosult lenne a 40 éves jubileumi jutalomra, azt a nyugdíjba vonuláskor kifizettük. Jelenleg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozókra nem látunk ilyen rendelkezést. Mivel a 2025. évben (a nyugdíjba vonulás évében) nem jogosult szolgálati elismerésre, ezért nyugdíjba vonuláskor – véleményünk szerint – nem illeti meg a 40 éves szolgálati elismerés. Helyesen gondoljuk?
8. cikk / 4157 Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – ami nem jogszerző idő
Kérdés: 2024 augusztusában önkormányzati fenntartású óvodánk áthelyezéssel átvett óvodapedagógus köznevelési foglalkoztatott munkavállalót. A köznevelési foglalkoztatottat átadó munkáltató korábbi kinevezésében a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál 2016. 09. 01. – 2017. 07. 31. közötti időszakban óvodapedagógus-munkakörben eltöltött 11 hónapos jogviszonyt nem ismert el a köznevelési jutalom beszámításához. A munkavállaló áthelyezésekor, 2024 augusztusában – mivel a státusztörvény már hatályban volt – felmerült annak lehetősége, hogy az állami intézményben eltöltött időn kívül a köznevelési jutalom számításánál az egyházi és magánintézményekben óvodapedagógusként ledolgozott jogviszonyt is figyelembe kell venni. Amennyiben az új munkáltató a fentiek szerint járna el, a köznevelési foglalkoztatott 2025. 04. 25-én jogosult lett volna a 25 éves köznevelési jutalomra. Figyelembe kell venni a köznevelési jutalom számításánál a munkavállaló Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál óvodapedagógus-munkakörben eltöltött jogviszonyát?
9. cikk / 4157 Hétvégi túlóra – elszámolás és díjazás
Kérdés: Éttermünkben közétkeztetés zajlik, nemcsak az óvoda és az iskola részére, hanem az idősotthon lakói részére is főznek. Ez hétvégi munkavégzéssel is jár, ami napi 4 óra. A munkavállalók heti 40 órát dolgozhatnak, de így meghaladják ezt az időtartamot. Rendkívüli munkavégzésnek számít akkor a szombati és a vasárnapi munkavégzés, amit számfejteni is 200%-ban kell, vagy lehet-e adni helyette szabadidőt?
10. cikk / 4157 Bérpótlék éjszakai munkavégzésért
Kérdés: Karbantartó munkavállalóink a jövőben készenlétben is fognak dolgozni. Jelenleg négyhavi munkaidőkeretben két műszakos a munkarendjük (6.15–14.15; és 14.15–22.15). A készenlétet 22.15–06.15-ig kell vállalni. A cégünknél érvényben lévő szabályzat szerint a műszakpótlék mértéke: 18.00–22.00 között 30%; 22.00–06.00 között 45%. Amennyiben készenlét alatti munkavégzés történik az említett időtartam alatt, tehát éjszaka, milyen mértékű pótlékot kell adnunk a munkavállalóknak, 15% éjszakai pótlékot vagy 45% műszakpótlékot?
