4118 cikk rendezése:
1. cikk / 4118 Semmisség – két nyolcórás munkaviszony azonos munkáltatóval
Kérdés: Önkormányzatunk mezőőrt foglalkoztat az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban, napi nyolc órában. A foglalkoztatott munkabérének és járulékainak 50%-ára támogatást kapunk. Ugyanazon személyt nyolc órában ugyanaz az önkormányzat foglalkoztathatja-e mint zöldterület-kezelőt, ugyanúgy napi nyolcórás munkaidőben?
2. cikk / 4118 Felmondás – felmentési idő és szabadságkiadás
Kérdés: A munkáltató több munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg felmondással a visszaesett megrendelések miatt. Már egy hónappal korábban meghatározásra került a nyári leállás időpontja, amely alatt szabadságon lesznek a kollégák. A felmondást 2025. július 14-én közölték, a szabadság kiadása pedig július 21. és 31. között történt. Helyes ez így? Kell-e felmentési bért fizetni erre az időszakra is?
3. cikk / 4118 Azonnali hatályú felmondás – a munkáltatói következetlenség kérdése
Kérdés: A munkáltató – húsz év elteltével – azonnali hatállyal felmondott egy business operations vezető munkavállalójának azért, mert tíz nap alatt több alkalommal elhagyta a munkahelyét bejelentés és engedély nélkül. A munkaszerződésben az egy műszakos munkarend és a heti negyven óra munkaidő került rögzítésre. A munkáltató a távollétek időtartamának díjazását levonta a fizetéséből, majd azonnali hatállyal felmondott. Aránytalannak (ezzel együtt jogellenesnek) minősíthető-e ez a munkáltatói intézkedés úgy, hogy korábban is előfordult, engedélykérés nélkül elhagyta a munkahelyét a munkavállaló, de soha nem ment a munka rovására, és soha senki ezt nem kifogásolta, bár nyilvánvalóan volt erről tudomásuk? A távollétek soha nem befolyásolták a munkavégzést, és a munkáltató elégedett volt a munkavállaló teljesítményével. Így megvalósult-e az azonnali hatályú felmondás indokaként fennálló kötelezettségszegés? A munkáltató nem adott előzetes figyelmeztetést, írásbeli felszólítást, más munkajogi szankciót nem alkalmazott, bár bérlevonás történt. Az azonnali hatályú felmondás aránytalan intézkedés volt? Az eljárás a kettős értékelés tilalmába ütközött?
4. cikk / 4118 „Nők40” – a jogviszony megszüntetése
Kérdés: A kolléga óvodában konyhai dolgozó, így a 2024. január 1-jével hatályba lépett Púétv. értelmében közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult át. 2025-ben jogosulttá válik a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjára. Ebben az esetben milyen jogcímen lehet megszüntetni a jogviszonyát? Ez esetben, hogy nem közalkalmazott, jogosult-e a közalkalmazotti jogviszonya után felmentési időre, illetve fele időre a munkavégzés alóli mentesítésére?
5. cikk / 4118 Tájékoztatás munkaidő-beosztásról
Kérdés: Egy munkavállalónak napi 8 óra a munkaideje, és nincs munkaidőkeretben. Változó lenne a napi munkaidő kezdete a feladatoktól függően, lehet, hogy 8–16-ig vagy 9–15-ig dolgozna, de mindenképpen csak napi 8 órát. Ezt hogyan kell beleírni a tájékoztatójába, hogy megfelelő legyen a munkaidő kezdete és vége?
6. cikk / 4118 Munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő – mint önként vállalt túlmunka
Kérdés: Lehetséges-e az Mt. 135. §-ának (3) bekezdésében definiált önként vállalt túlmunka-megállapodást az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén alkalmazni? A munkaidőkereten felüli munkavégzés ténye esetleg a munkaidőkeret zárása előtt, de legkésőbb annak zárásakor lesz ismert. Az Mt. 135. §-a (3) bekezdésének szövegét értelmezve a 300 órán felüli túlmunkát el kell rendelni, tehát már a munkavégzés kezdete előtt a felek tisztában vannak azzal, hogy ezen munkaidő önként vállalt túlmunka lesz. A munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén azonban a rendkívüli munkavégzés ténye lehet, hogy csak utólag, a munkavégzés megtörténtét követően lesz nyilvánvaló. Így a munkaidő nyilvántartása (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka) is csak utólag, akár napokkal később lesz pontos. Értelmezésünk szerint az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzésre csak akkor alkalmazható a túlmunka-megállapodás, ha már az elrendelés időpontjában ismert mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára a teljesítendő munkaóra típusa (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka).
7. cikk / 4118 Munkaközi szünet a rendkívüli munkaidőben
Kérdés: Ügyfelünk rendkívüli munkát rendelt el, a beosztáson felül. A munkaközi szünet nem a munkaidő része. A beosztás szerinti munkaidő 6-tól 14:30-ig tartott volna, 30 perc szünettel. A munkaidőt meghosszabbították 17:00-ig, a munkaközi szünet +15 perc. Mennyi túlórát kell a cégnek fizetnie a beosztáson felüli munkáért? 2,5 órát vagy 2,25 órát?
8. cikk / 4118 Kisgyermekes szülő – a munkarend és a munkaidő módosítása
Kérdés: A munkavállaló édesanyának lejárt a gyermekgondozási szabadsága, szeretne visszajönni. Előtte két műszakban dolgozott. Az édesanya 8-tól 16 óráig dolgozna, vagy ha ez nem megoldható, akkor 6 órában (8-tól 14 óráig). Egyedül neveli a gyermekét. Ezt köteles elfogadni a munkáltató? Mit tud tenni? A cég működését tekintve több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalóit.
9. cikk / 4118 Gyermekgondozási szabadságra járó fizetett szabadság
Kérdés: Ha a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságát az anyuka megszakítja, majd pár hónap múlva újra úgy dönt, hogy visszamegy fizetés nélküli szabadságra, az első hat hónapban jogosult lesz ilyenkor is szabadságra?
10. cikk / 4118 Munkába járás költségtérítése és havi utazási támogatás
Kérdés: Új munkavállalónk július közepén kezdett cégünknél. Mivel vidékről jár be budapesti üzletünkbe dolgozni, ezért a főváros közigazgatási határáig fizettük neki erre a két hétre a bejárást. Az augusztusi hónaptól viszont az állami foglalkoztatási szervtől (munkába állása előtt munkanélküli volt) utazási támogatásban részesül. Ebben az esetben az állam és a munkáltató is – egymástól függetlenül – fizeti a munkába járását? Vagy ugyanarra az időszakra és útvonalra kaphat párhuzamosan utazási költségtérítést a munkáltatótól és állami támogatást a foglalkoztatási szervtől?
