Szabadságkiadás közigazgatási munkavállaló részmunkaidős munkaviszonyában

Kérdés: Önkormányzatnál munkaviszonyban (Mt. alá tartozó, heti 8 órás, kötetlen munkaidőben dolgozó) személy esetén, aki a Kttv. alá tartozó heti 40 órás köztisztviselői jogviszonya mellett, illetve aki a Kjt. alá tartozó heti 40 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett dolgozik, hogyan kell értelmezni és kiadni a szabadságot? A munkaideje csakis a főállású jogviszonyából adódó munkaidejét követően kezdődhet (16 óra után, figyelve a napi munkaidők közötti pihenőidőre). Mivel kötetlen munkaidőben dolgozik, így heti szinten naponta akár 1–4 órát is dolgozik, vagy nem dolgozik 1-2 napot. Az 1 munkanapnyi szabadságot 1,6 órának kell figyelembe venni, és így kiadni a szabadságnapokat, a hét többi napján pedig annyi órát dolgozik, hogy meglegyen a heti 8 óra?
Részlet a válaszából: […] ...munkarend esetén a munkavállalónak nincs munkaidő-beosztása, hanem saját magának osztja be a munkaidejét [Mt. 96. § (2)–(3) bek.]. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni [Mt. 124....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Össz-szervezeti egészségkárosodás – nem jár pótszabadsággal

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselőjének – a komplex minősítést végző szakértői bizottságnak a megváltozott munkaképesség minősítéséről szóló összefoglaló véleménye szerint – össz-szervezeti egészségkárosodása (ÖEK): 40% (minősítése: B1, rehabilitálható). Az egészségkárosodásra (megváltozott munkaképességre) tekintettel a köztisztviselőt megilleti-e a plusz öt munkanap pótszabadság? Szükséges-e más jogszabályra figyelemmel lenni e kérdésben, mint a Kttv. 102. §-a (5) bekezdésének a) pontja?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 102. §-a (5) bekezdésének a) pontja értelmében a köztisztviselőnek, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár. Mivel a kérdésben hivatkozott 40%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Eltérés a 14 napos egybefüggő szabadságkiadástól

Kérdés: Társaságunk azon munkavállalók esetében, akik az adott év során nem vettek igénybe legalább 14 nap egybefüggő szabadságot, írásbeli megállapodást köt, amelyben a felek közös megegyezéssel eltekintenek az egybefüggő 14 nap szabadság kiadásától. Szeretnénk megvizsgálni annak lehetőségét, hogy mellőzhető-e az írásbeli megállapodás megkötése abban az esetben, ha a társaság a munkavállalók szabadságát előzetesen elfogadott szabadságolási terv alapján adja ki.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szóban forgó szabálya szerint, a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

„Többlet”-szabadság visszakövetelhetősége

Kérdés: Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott orvos munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre, a „többlet”-szabadságra kifizetett összeget a munkáltató az elszámolás keretében levonhatja-e a munkavállaló utoljára kifizetett munkabéréből, egyéb járandóságaiból?
Részlet a válaszából: […] ...törvény a munkavállalót megillető fizetett szabadság mértékét egy teljes naptári évre határozza meg. Például, a 20, illetve 21 munkanap alapszabadság akkor jár, ha a munkavállaló munkaviszonya a teljes tárgyévben fennáll, és a munkavállaló azt munkában is tölti [Eszjtv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Cukorbetegség – nem jár pótszabadsággal

Kérdés: Jár-e cukorbetegnek pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] ...pótszabadságot az Mt. nem ismer. Az egészségi állapotra tekintettel akkor jár pótszabadság a munkavállalónak (évente öt munkanap), ha megváltozott munkaképességűnek minősül, vagy fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult [Mt. 120. §]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Hozzátartozó halála – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Hozzátartozó halála esetén a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól két napra. A munkavállaló feleségének nagyszülője hunyt el, 2025. január hónapban. A munkavállaló az igényét egy évvel később, 2026. január 6-án nyújtotta be. A munkáltató köteles megadni ebben az esetben a két nap „rendkívüli szabadságot”, vagy elutasíthatja a kérelmet? Ha elutasíthatja, milyen jogszabályra hivatkozva? Belső szabályzatban lehet-e szabályozni, hogy meddig fogadja el a kérvényeket a munkáltató? Pontosan ezen kellemetlenségek elkerülése végett.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra, amely időtartamra távolléti díja illeti meg [Mt. 55. § (1) bek. f) pont, 146. § (1) bek. b) pont]. A hozzátartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Mentesülés a munkáltató engedélyével – jogszerző idő a szabadság tekintetében

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól az egyoldalú munkáltatói szabályzatban meghatározott esetben „automatikusan”. Erre vonatkozóan a munkáltató dönthet-e úgy – ezen egyoldalú munkáltatói szabályzatban –, hogy e mentesítési időszak a szabadság vonatkozásában munkában töltött időnek minősül annak ellenére, hogy a fenti eset az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében lévő felsorolásban nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben idézett szabály alapján a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146. § (6) bek.]. Nincs tehát akadálya, hogy a törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Öt munkanap pótszabadság – ha mégsem jár egészségsérelem okán

Kérdés: Munkavállalónk benyújtotta a határozatait az 5 munkanap pótszabadság igényléséhez a megváltozott munkaképessége miatt. A határozat szerint 2012-ben 40%-os egészségkárosodást állapítottak meg, azóta baleseti járadékot kap. A felülvizsgálatok során az egészségkárosodás mértékét szinte minden alkalommal más százalékban határozták meg. Az utolsó határozat szerint az összes baleseti eredetű egészségkárosodás mértéke 33% (3. fokozat) véglegesen, a vizsgálatkori állapota alapján ennek további felülvizsgálata nem szükséges. Jogszerűen jár el a munkáltató, ha az 5 munkanap pótszabadságot nem adja meg a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkavállalónak évente öt munkanap pótszabadság jár, ha megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult [Mt. 120. §]. Az Mt. alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Szabadság tartamának arányosítása

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy a GYED-ről visszatérő anyukák esetében a szabadságok kiszámításánál csak az alap+életkor után járó szabadságnapokat arányosítjuk, és a gyermekek után járó pótszabadságot pedig teljes egészében hozzáadjuk a kapott arányosított munkanapok számához? Egyedül abban az esetben nem, ha a munkaviszony év közben megszűnik, úgy a gyermekek után járó szabadságnapokat is arányosítjuk. Jól értem?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül – egyebek mellett – a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Rendkívüli munkaidő havária esetén

Kérdés: Haváriahelyzetre vonatkozóan szeretném megkérdezni, hogy az Mt. szerint milyen speciális szabályok érvényesek a rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésekor általános munkarendben dolgozók (egyhavi munkaidőkeretes) és hathavi munkaidőkeretes dolgozók esetében? Havária esetén is figyelni kell a pihenőidő betartására? A munkaidő a napi 12 órát, illetve a heti 48 órát meghaladhatja? Különbséget kell tenni a munkaidőkeretes dolgozók esetében?
Részlet a válaszából: […] ...helyzetekben, közvetlen és súlyos veszély esetén. Ezt a rendelkezést minden munkarendben alkalmazni kell, nincs tehát jelentősége, hogy a munkavállaló általános munkarendben vagy munkaidőkeretben dolgozik, illetve, hogy ez utóbbi esetben milyen tartamú a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
1
2
3
434